A jelenet
Kedd este, Debrecen határában. A CATL-akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt a csatornából élénkzöld folyadék bugyog fel. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) tagjai épp a helyszínen vannak, és videót készítenek. A felvételt perceken belül a HVG és a Népszava is átveszi, a helyi Debreciner portál pedig részletesen beszámol az esetről.
A Miakö tagjai a biztonság kedvéért mintát vesznek a vízből. Nem sokkal este fél kilenc után a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobillaborja is a helyszínre érkezik, hogy méréseket végezzen. A környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal munkatársai is útnak indulnak. A Debreceni Vízmű Zrt. közleményben tudatja, hogy a „szennyvízkibocsátásról” értesültek, és ügyeletes kollégáik megkezdték a jelenség okának felderítését.
A politikai reakció
Tárkányi Zsolt (Tisza Párt) megválasztott debreceni országgyűlési képviselő azonnali tájékoztatást követel a CATL-től és a hatóságoktól. Később a Facebookon közli: felhívta a gyár kínai igazgatóját, aki azt mondta, hogy az üzem egyik helyi kivitelezője a csatornarendszer nyomáspróbáját tartja, és az esetleges szivárgás észlelésének könnyítésére színezték el a vizet. Tárkányi arra kéri az igazgatót, hogy ilyen esetekben előzetesen tájékoztassák a lakosságot, mert „az elmúlt hónapok történései után mindenki egyből a legrosszabbra gondol”.
Tompa Enikő (Tisza Párt) Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselő a lehető legszigorúbb eljárást kéri a környezetszennyezőkkel szemben. A politikus emlékeztet: Tárkányi Zsolt és Kapitány István leendő gazdasági miniszter április végén egyeztetett a CATL vezetőségével arról, hogy az új kormány a munkabiztonsági és környezetvédelmi előírások szoros betartását várja el a gyártótól.
A NER-örökség: bizalmi válság
Az eset rávilágít a NER-örökség egyik legsúlyosabb problémájára: a bizalmi válságra. A Fidesz-kormányzat alatt a CATL debreceni gyára körül többször is felmerültek környezetvédelmi aggályok. A kormányhivatal korábban elismerte, hogy a gyárban engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat. A Greenpeace vizsgálata ugyan nem talált egészségügyi kockázatot jelentő szennyezést, de a lakosság bizalma megrendült.
A mostani eset is mutatja: a múlt rendszer mulasztásai miatt a lakosság minden apró rendellenességre pánikkal reagál. A Tisza Párt képviselői ezt felismerték, és a gyors reagálással a bizalomépítés irányába tettek lépést. Ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott: vajon az új kormányzat képes lesz-e olyan transzparens és hatékony környezetvédelmi ellenőrzési rendszert kiépíteni, amely visszaadja a lakosság bizalmát?
A Tisza Párt próbatétele
A Tisza-kormányzatnak nemcsak a környezetvédelmi normákat kell szigorúan betartatnia, hanem a lakosság azonnali és transzparens tájékoztatását is garantálnia kell. A mostani esetben a képviselők gyorsan reagáltak, és a gyár vezetésével is felvették a kapcsolatot. Ez pozitív jel, de a hosszú távú bizalomépítéshez ennél többre lesz szükség.
Az eset rávilágít arra is, hogy a NER-örökség nem tűnik el egyik napról a másikra. A Fidesz-kormányzat alatt kiépült korrupciós hálózat, a közpénzekkel való visszaélés és a környezetvédelmi normák semmibevétele mély sebeket hagyott a társadalomban. Az új kormányzatnak ezeket a sebeket kell begyógyítania – és ehhez nem elég a szavak, tettek kellenek.
Következtetés
A debreceni CATL-gyár előtti zöld folyadék egy apró esemény, de jól mutatja a magyar társadalom mély bizalmi válságát. A Tisza Párt képviselői gyorsan és határozottan léptek, de a hosszú távú megoldáshoz az egész környezetvédelmi ellenőrzési rendszer átalakítására lesz szükség. A kérdés az: vajon az új kormányzat képes lesz-e ezt megtenni, vagy a NER rossz szokásai tovább élnek az új rendszerben is?