Péntek reggel, Magyar Közlöny
Péntek délelőtt megjelent a Magyar Közlöny 1165/2026. (V. 22.) számú kormányhatározata, amelyet Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) írt alá. A dokumentum egyetlen, de annál jelentősebb döntést rögzít: a Tisza-kormány visszavonja Magyarország kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).
A határozat szövege szerint a kormány „megerősíti Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi jogrend erősítése, a multilaterális intézmények működőképességének fenntartása és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatása mellett, és visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésre irányuló döntést”.
Ezzel a Tisza-kormány gyakorlatilag semmissé tette az Orbán-kormány tavaly tavaszi döntését, amelyet a fideszes parlamenti többség szavazott meg. A kilépést az előző kabinet azzal indokolta, hogy az ICC szerintük részrehajlóan működik – ezt a kritikát a határozatban nem cáfolják, de nem is erősítik meg.
A kilépés története: hogyan jutottunk idáig?
Az Orbán-kormány 2025 tavaszán jelentette be, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését az ICC-ből. A döntés közvetlen előzménye az volt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. Az ICC 2024-ben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen a gázai konfliktussal kapcsolatos háborús bűncselekmények gyanúja miatt. ICC-tagként Magyarország köteles lett volna letartóztatni a területére lépő körözött személyt – ezt azonban az Orbán-kormány nem tette meg.
A fideszes többségű parlament nem sokkal később meg is szavazta a kilépést. A folyamat hivatalosan 2026 júniusában ért volna véget, de a Tisza Párt választási győzelme után Magyar Péter már korábban jelezte: az új kormány célja, hogy bennmaradjon az ICC-ben.
A Netanjahu-paradoxon: meghívás és letartóztatás között
A döntés hátterében azonban továbbra is ott feszül az ellentmondás, amelyet maga Magyar Péter teremtett. A miniszterelnök korábban meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára – annak ellenére, hogy az ICC körözés alatt áll.
Magyar Péter a Telexnek adott interjújában úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát, ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni”.
Arra a kérdésre, hogy ezt elmondta-e Netanjahunak telefonon, azt válaszolta: „nem kell nekem mindent elmondani telefonon, feltételezem minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal”.
A kijelentés több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt egyértelművé teszi, hogy Magyar Péter a nemzetközi jog elsőbbsége mellett áll ki – még akkor is, ha ez diplomáciai feszültséget okoz. Másrészt azonban felveti a kérdést: vajon Netanjahu tisztában van-e azzal, hogy ha Magyarországra látogat, letartóztatás vár rá? És ha igen, miért vállalná ezt a kockázatot?
Jogi következmények és a következő lépések
A kormányhatározat nemcsak a kilépési szándékot vonja vissza, hanem elrendeli a kilépésről szóló 2025. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezésére irányuló törvényjavaslat előkészítését is. A javaslatot az igazságügyi miniszter és a külügyminiszter közösen készíti elő, és az Országgyűlés elé terjeszti.
Egy másik kormányhatározat a New York-i megállapodás felmondásának visszavonásáról, valamint az Orbán-kormány felmondási felhatalmazásáról szóló korábbi határozatának visszavonásáról rendelkezik. A külügyminisztert arra kérik, tegye meg a szükséges nemzetközi jognyilatkozatokat.
Nemzetközi fogadtatás és a Tisza-kormány külpolitikai iránya
A lépés egyértelmű jelzés az Európai Unió és a nemzetközi közösség felé: az új magyar kormány a multilaterális intézmények és a nemzetközi jogállamiság mellett teszi le a voksát. Ez éles kontrasztot jelent az Orbán-kormány külpolitikájával, amely az utóbbi években egyre inkább elszigetelődött az EU-n belül.
A döntés összhangban van a Tisza-kormány eddigi külpolitikai irányvonalával, amely az EU-integráció erősítését és a nemzetközi jogi normák betartását helyezi előtérbe. Ugyanakkor a Netanjahu-meghívás körüli bizonytalanság azt mutatja, hogy a jogi normák és a diplomáciai gyakorlat közötti feszültség továbbra is fennáll.
Kritikus szemmel: a NER rossz szokásainak visszatérése?
A döntés önmagában üdvözlendő: a nemzetközi jogrend erősítése és a multilaterális intézmények támogatása olyan értékek, amelyeket a Tisza-kormánynak követnie kell. Azonban a Netanjahu-meghívás körüli homályos kommunikáció aggodalomra ad okot.
Magyar Péter kijelentése, miszerint „nem kell nekem mindent elmondani telefonon”, nem éppen a transzparencia mintaképe. Az Orbán-kormány idején megszokhattuk, hogy a diplomáciai döntések mögött homályos megállapodások és informális ígéretek álltak. Ha a Tisza-kormány valóban szakítani akar a NER rossz szokásaival, akkor a Netanjahu-ügyben is egyértelműbb kommunikációra lenne szükség.
Összegzés: tét és következmény
A Tisza-kormány ICC-tagság melletti döntése egyértelmű és határozott lépés a nemzetközi jogállamiság irányába. A kilépés visszavonása helyreállítja Magyarország nemzetközi hitelességét, és erősíti az EU-n belüli pozícióját.
A Netanjahu-paradoxon azonban továbbra is fennáll. Ha az izraeli miniszterelnök valóban elfogadja a meghívást, Magyar Péter kénytelen lesz szembenézni a döntés következményeivel: vagy letartóztatja Netanjahut, és ezzel diplomáciai válságot okoz, vagy nem tartóztatja le, és ezzel megsérti a nemzetközi jogot. A kérdés az: vajon a Tisza-kormány felkészült-e erre a dilemmára?