A NER öt sebe
Szerda kora este a parlament honlapján megjelent öt határozati javaslat, amelyekkel a Tisza Párt a NER legsúlyosabb botrányainak kivizsgálását célozza. Bujdosó Andrea frakcióvezető és 49 tiszás képviselő által benyújtott dokumentumok szerint a testületek a következő területeket tárnák fel:
1. Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság – A bicskei kegyelmi ügyben a köztársasági elnöki döntés előkészítését, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést, valamint az esetleges politikai, informális vagy külső közbenjárást tárná fel. A javaslat szerint a bizottság nem Kónya Endre bírósági ügyét nyitná újra, hanem azt vizsgálná, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, illetve esetleges egyházi közbenjárók milyen szerepet játszottak a döntéshozatali láncban.
2. MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság – A jegybank korábbi működését, különösen az MNB-alapítványok vagyonkezelését, az OPTIMA-csoport befektetési struktúráit, valamint az ingatlanberuházásokat és székházfelújításokat vizsgálná. A kiindulópontot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös megállapításai adnák, amelyek több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon átláthatatlan kezelésére utaltak.
3. Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság – A kegyelmi ügytől elkülönítve a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságát vizsgálná. A határozati javaslat több mint 21 ezer szakellátásban élő gyermekből indul ki, és a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a méltatlan infrastruktúrát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer elégtelen működését jelöli meg vizsgálandó problémaként.
4. Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság – A NER alatti, gyakran átláthatatlan állami vagyonértékesítéseket és közbeszerzéseket vizsgálná.
5. Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság – Azt tárná fel, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként járultak hozzá adósságspirálokhoz és társadalmi bizalomvesztéshez.
A kényszerítő erő: börtön, bírság, elővezetés
A vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyságát egy párhuzamosan benyújtott törvényjavaslat erősítené, amelyet Melléthei-Barna Márton volt igazságügyi miniszterjelölt és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke jegyzett. A tervezet a Büntető törvénykönyvet (Btk.) is módosítaná: aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza a bizottság munkáját, vétséget követ el, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanez vonatkozna arra is, aki szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, elhallgatja a valót, vagy valótlan adatot szolgáltat. Ha ez bűncselekmény elkövetését szolgálná, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne.
A javaslat pénzbírságot is bevezetne: az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné. A döntésekkel szemben 15 napon belül a Kúriához lehetne fordulni, amely 30 napon belül, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntene. A javaslat külön rögzíti, hogy országgyűlési képviselő nem lenne büntethető e paragrafus alapján, és mentelmi jog miatt nem lehet elővezetni sem.
A tét: az elszámoltatás hitelessége
A Tisza Párt számára a vizsgálóbizottságok felállítása nem csupán adminisztratív lépés, hanem a kampány során tett ígéretek beváltásának kulcsa. Magyar Péter miniszterelnök korábban jelezte, hogy a bizottság elé hívják Novák Katalin volt köztársasági elnököt, Varga Judit volt igazságügyi minisztert és a volt Orbán-kormány több tagját is. A kegyelmi ügy iratait már nyilvánosságra hozták, és a Sándor-palota is közzétette a saját dokumentumait, amelyekből kiderült: sem Varga Judit, sem Novák Katalin apparátusa nem javasolta a kegyelmet, mégis gyorsított eljárásban kapta meg Kónya Endre.
A törvényjavaslat indokolása szerint a cél az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítése, különösen a közéletet, közpénzek felhasználását és állami szervek működését érintő ügyek feltárásában. A kritikusok szerint azonban a büntetőjogi fenyegetés akár a túlkapások veszélyét is hordozhatja, és a bizottságok munkája könnyen politikai show-vá válhat, ahol a cél nem az igazság feltárása, hanem a politikai ellenfél lejáratása.
A tranzicionális igazságszolgáltatás dilemmái
A Tisza Párt lépései a tranzicionális igazságszolgáltatás klasszikus dilemmáját vetik fel: hogyan lehet felelősségre vonni a múlt rendszer szereplőit anélkül, hogy az új demokrácia autoriter eszközökhöz nyúlna? A büntetőjogi fenyegetés és a rendőri elővezetés lehetősége ugyan hatékony eszköz lehet a NER korrupciós hálózatának feltárásában, de egyben a hatalomkoncentráció és a politikai bosszú veszélyét is magában hordozza.
A javaslat ugyanakkor tartalmaz garanciális elemeket is: a Kúria felülvizsgálati jogköre, a mentelmi jog védelme, valamint a sajtó forrásvédelme mind azt szolgálják, hogy a vizsgálóbizottságok munkája ne csapjon át boszorkányüldözésbe. A kérdés az, hogy ezek a garanciák elegendőek-e, vagy a Tisza Párt a NER felszámolása közben önkéntelenül is átveszi annak néhány rossz szokását.
Következmények
A vizsgálóbizottságok felállításáról kedden szavaz az Országgyűlés. Ha a Tisza Párt keresztülviszi a törvényjavaslatot, az új szabályok akár már heteken belül életbe léphetnek. A kegyelmi botrány szereplői, az MNB volt vezetői és a NER más kulcsfigurái számára ez azt jelenti, hogy hamarosan a parlament elé kell járulniuk, és ha nem teszik, annak komoly következményei lehetnek. A magyar politika történetében először válhat valósággá, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság előtti hazudozásnak börtönbüntetés lehet a vége.