Szerda délutáni bejelentés
Szerda délután a Tisza Párt benyújtotta az Országgyűlésnek azt az alaptörvény-módosítási javaslatot, amely visszamenőleges hatállyal, 1990-ig visszanyúlóan két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki tisztséget. A köznyelvben már „Lex Orbánként” emlegetett javaslat célja egyértelműen Orbán Viktor (Fidesz, volt miniszterelnök) politikai ellehetetlenítése – a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a Facebookon közölte: „Orbán Viktor nem lesz többé miniszterelnök”. A javaslat szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki már legalább nyolc évig betöltötte ezt a megbízatást.
Brüsszeli reakció
A Patrióták Európáért európai parlamenti frakció élesen bírálta a kezdeményezést. Közleményük szerint a javaslat „nyilvánvalóan sérti a jogállamiság és a demokrácia alapelveit”, és „veszélyes precedenst teremthet Európában”. A frakció szerint a „személyre szabott jogalkotás ezen formája” elfogadhatatlan egy demokratikus rendszerben. A Patrióták felszólították az Európai Néppártot, hogy határolódjon el a Tisza javaslatától.
Hazai politikai csatározások
A Fidesz részéről Kocsis Máté (Fidesz-KDNP, volt frakcióvezető) a javaslatot a „tanácsköztársaság első szellemi termékének” nevezte. A Tisza Párt álláspontja szerint a módosítás nem számít visszamenőleges jogalkotásnak, mivel a jövőre nézve szabályozza a választhatóság feltételeit. Az alkotmányjogászok megosztottak a kérdésben: egyesek szerint a személyre szabott jogalkotás mindenképpen aggályos, mások úgy vélik, a miniszterelnöki mandátum korlátozása önmagában demokratikus intézkedés. A kérdés az, hogy a Tisza Párt képes lesz-e meggyőzni a közvéleményt és az európai partnereket arról, hogy a javaslat nem politikai bosszú, hanem egy demokratikus reform része.
A vita tétje
A Lex Orbán körüli vita nem csupán magyar belpolitikai csatározás: a Tisza Párt alkotmánymódosítása nemzetközi szaksajtót is megmozgatott. A Patrióták Európáért közleménye szerint a javaslat „beleillik abba a szélesebb európai politikai tendenciába, amely a patrióta és szuverenista erők demokratikus versenyből való kizárására irányul.” A frakció szerint Európa-szerte egyre gyakrabban próbálnak „adminisztratív és jogi eszközöket” alkalmazni a nemzeti-konzervatív politikai mozgalmakkal szemben. A Tisza Párt számára a tét nem csupán Orbán Viktor politikai jövője, hanem a kormányzati legitimitás és a demokratikus reformok hitelessége is. Ha a javaslatot elfogadják, azzal a Tisza Párt bizonyítaná, hogy képes radikális változásokat végrehajtani – de ha a nemzetközi közösség és a hazai alkotmányjogászok szerint is aggályos, az alááshatja a kormányzat demokratikus elkötelezettségét.
Következtetés
A Lex Orbán körüli vita várhatóan még hónapokig elhúzódik. A Tisza Pártnak meg kell győznie a közvéleményt és az európai partnereket arról, hogy a javaslat nem politikai bosszú, hanem egy demokratikus reform része. A Patrióták Európáért szerint azonban a javaslat „nyilvánvalóan sérti a jogállamiság és a demokrácia alapelveit”. A kérdés az, hogy a Tisza Párt képes lesz-e meggyőzni a közvéleményt és az európai partnereket arról, hogy a javaslat nem politikai bosszú, hanem egy demokratikus reform része.