„Át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába”
Véget ért a „vasútrombolás korszaka” – legalábbis Vitézy Dávid (Tisza Párt, közlekedési és beruházási miniszter) szerint. A tárcavezető az ATV Egyenes beszéd című műsorában jelentette be, hogy átvilágítják a MÁV-ot, és szükség esetén változtatnak a menedzsmenten is. „Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben” – fogalmazott a tárcavezető.
A bejelentés nem váratlan: Vitézy már a parlamenti bizottsági meghallgatásán is jelezte, hogy a közlekedési tárcánál több problémás ügyet át kell világítani. Ide sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a mohácsi hidat, az útdíjfizetéssel kapcsolatos ügyeket és a járműjavítók privatizációját. A MÁV nagy járműjavítóit „magánkézbe adták”, orosz-egyiptomi üzletekbe vitték, majd ezek csődbe mentek – most pedig azt próbálják menteni, ami menthető.
A Lázár-örökség: pótlóbuszok és 50 éves IC-kocsik
Vitézy szerint az előző kormányzat alatt Lázár János (Fidesz-KDNP, volt építési és közlekedési miniszter) tudatosan rombolta a vasutat. „Lázár János minisztersége alatt gyakorlatilag leállt minden jelentősebb vasúti fejlesztés: elmaradtak a járműbeszerzések, leállították a HÉV-flotta megújítását, elkaszáltak számos infrastruktúra-fejlesztést, miközben tíz mellékvonalat bezártak” – sorolta a miniszter. „Ma 40-50 éves InterCity-kocsik futnak a magyar síneken. A pótlóbusz lett az előző korszak szimbóluma.”
A miniszter szerint a magyar vasút jelenlegi állapota nem egyszerűen elmaradott, hanem tudatos politikai döntések következménye. Erre példa a csütörtöki InterCity-kisiklás is, amelyben a vonat a megengedett 40 km/h sebesség több mint kétszeresével haladt. Vitézy szerint ezt egy vonatbefolyásoló fedélzeti berendezéssel meg lehetett volna előzni – erre volt uniós pénz, de az előző kormány „három évig szórakozott vele”, majd a választások előtt két héttel Magyarország elbukta a forrást.
Uniós források: a menthetőt menteni
Vitézy kiemelte: az uniós források hazahozása a kormány egyik legfontosabb feladata. Magyarország két év alatt 2 milliárd eurót (mintegy 800 milliárd forintot) bukott el, amit közlekedési és környezetvédelmi fejlesztésekre lehetett volna fordítani. A még megmenthető forrásokat vasúti, HÉV-, lakhatási, környezetvédelmi, energetikai és víziközmű-fejlesztésekre csoportosítanák.
A miniszter szerint jó esély van arra, hogy a hazahozandó uniós forrásokból a kötöttpályás közlekedést finanszírozzák, így a vasúti és elővárosi projektek újraindulhatnak. A HÉV-fejlesztés az elsők között szerepel a listán.
Szerződések nyilvánossága és elszámoltatás
Vitézy bejelentette: nyilvánosságra hozzák a Budapest-Belgrád vasút és a mohácsi híd titkosított szerződéseit. Az utóbbit lehet a leggyorsabban, mert az magyar állami döntésen múlik. A Budapest-Belgrád vasútnál a legfontosabb feladatnak a személyforgalom elindítását nevezte, de céldátumot nem mondott.
Felülvizsgálják a 35 évre megkötött autópálya-koncessziót is, amelyet a Mészáros Lőrinc–Szíjj László érdekeltségéhez tartozó konzorcium kapott meg – Vitézy szerint ez rossz szerződés a magyar állam szempontjából.
Budapesti beruházások és a Vár-ügy
A budapesti beruházásokról szólva a miniszter elmondta: gyorsan fellépnek a reklámszennyezés ellen, elindítanák a budai fonódó villamos meghosszabbítását a Szent Gellért tértől dél felé, és együttműködnének a fővárossal Rákosrendező ügyében. Azt is közölte, hogy megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását, amelyet ugyanaz az arab befektető vett meg, akinek Rákosrendezőt is el akarták adni.
Vitézy élesen bírálta az Orbán-kormány várbeli minisztériumi beruházásait. Szerinte a Várban megvalósított kormányzati épületfejlesztések költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, a teljes befejezéssel inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek. „A magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek vagy biztonsági berendezések helyett erre akarják-e költeni az állami forrásokat” – hangsúlyozta.
Kihívások és kérdőjelek
Bár Vitézy Dávid tervei ambiciózusak, a kihívások óriásiak. A MÁV járműhiánnyal küzd: a Dunakeszi Járműjavító csődje miatt a nyáron IC-vonatokon is nem IC-minőségű kocsik közlekednek. Az uniós források lehívására szigorú határidők vonatkoznak: augusztus 31-ig kell teljesíteni a reformokat, különben örökre elvesznek a milliárdok.
A miniszter szerint a közlekedési tárcánál „fertőzött területen” dolgoznak, de ő bizakodó. „Nekem miniszterként azt kell megnéznem, hogy hogyan tudjuk a mai technológiai szinten a leginkább azt elérni és szavatolni, hogy az emberi hibát minél inkább ki tudjuk küszöbölni” – mondta. A kérdés csak az: vajon sikerül-e időben lehívni a forrásokat, és valóban új korszakot nyitni a magyar vasút történetében?