A NER-privatizáció öröksége
A MÁV-nál járműhiány alakult ki, mert a járműjavító műhelyeket üzemeltető Magyar Vagon-csoport csődbe ment. A dunakeszi, székesfehérvári, szolnoki és fényeslitkei bázisok karbantartási munkái elmaradtak, így a nyári időszakban kevesebb és rosszabb minőségű kocsi áll rendelkezésre.
A Magyar Vagon-csoport a Hernádi Zsolt érdekeltségi köréhez tartozott, és az elmúlt években a NER-közeli körökbe privatizálták a járműjavítókat. A csoport egy 1 milliárd euró összértékű egyiptomi vasútikocsi-szállítási ügylet nyomán fizetésképtelen helyzetbe jutott, ami a járműjavítók leállásához vezetett.
A MÁV és a szakszervezet eltérő értékelése
A MÁV szerint a flotta mérete 11 kocsival marad el a tervezettől, ezért a Budapest–Záhony IC-vonalon szerelvényenként legalább egy nem IC-minőségű kocsi is közlekedik majd. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János szerint a helyzet súlyosabb: nincs elegendő számú és minőségű kocsi, a nyári forgalmat csak pótlóbuszokkal lehet lebonyolítani.
A MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt bejelentette, hogy a karbantartási szünet egészen nyár végéig érezteti hatását. A dunakeszi, valamint a szolnoki járműjavítónál a teljes kapacitásához képest csökkentett üzemmódban folyik a munka, a dolgozók többsége otthon van állásidőn, így csak az alapbérét kapja meg.
Osztrák kocsik bérlése és a jövő
A MÁV osztrák kocsik bérlésével is készül: az ÖBB-től 10 IC-minőségű kocsit venne bérbe. A probléma gyökere a NER-közeli Magyar Vagon-csoportba történt privatizáció, amelyet a kormányváltás után részben visszaállamosítottak.
A Tisza-kormány közlekedési minisztere, Vitézy Dávid korábban többször kritizálta a NER vasúti privatizációit. A kérdés az, hogy a kormány képes-e gyorsan orvosolni a helyzetet, vagy a nyári fennakadások tovább rontják a MÁV amúgy is rossz megítélését.