A kabinetfőnök, aki többet keresett, mint az államtitkár
Az RTL Híradó a választások után kikérte az összes minisztérium bérlistáját, és bár eddig csak a Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, volt miniszter) vezette Miniszterelnökség válaszolt, a számok önmagukért beszélnek. A kabinetvezető havi bruttó 3,2 millió forintot vitt haza – ez magasabb, mint a 2,9 milliós államtitkári fizetés. A 23 politikai tanácsadó (köztük sajtófőnökök és kabinetfőnök-helyettesek) 700 ezer és 2,379 millió forint között keresett, a főosztályvezetők 800 ezer és 2 millió között. Volt olyan ügyintéző, aki 2,3 milliót kapott, de a munkavállalók között 230 ezer forintos bér is akadt.
Gulyás válasza: „Ez a diplomás átlagbér”
Gulyás Gergely az RTL-nek azt mondta: a miniszterek és államtitkárok nélkül számított átlagbér a diplomás átlagbér (1,066 millió forint) közelében volt, és mivel a dolgozók 90 százaléka diplomás, ezért ez átlagos fizetésnek tekinthető. Hozzátette: 2 millió forint feletti ügyintézői fizetés soha nem volt – bár a kikért táblázat szerint volt ilyen.
Orbán ígérete és a valóság
Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte, hogy kevesebb, mint fele emberrel dolgoznak majd, olcsóbban. Ezzel szemben a minisztériumok működési költsége 54 milliárdról majdnem 300 milliárd forintra nőtt, a létszám pedig közel duplájára emelkedett. A miniszteri biztosok többsége is több mint egymillió forintot keresett – például Menczer Tamás (Fidesz-KDNP, volt államtitkár) a 2,8 milliós képviselői fizetése mellett havi 1,45 milliót kapott a magyar-német kapcsolatokért felelős miniszteri biztosként.
Az új kormány előtt álló kihívás
Az új Tisza-kormány előtt áll a feladat: az átláthatóság és a közpénz-felhasználás reformja. A kérdés az, hogy az intézményi kultúra változik-e, vagy a NER rossz szokásai tovább élnek. A PontA korábban megírta, hogy a kormányzati átadás-átvétel feszült hangulatban zajlott, és hogy a Tisza-kormány 6,8 százalékos hiányt örököl. A közpénz-felhasználás etikai problémái – mint a luxuskitelepülések vagy a formális megtérítés – azt mutatják, hogy a civil társadalom aktív felügyelete és az intézményi reformok mélyítése elengedhetetlen.