Szakmai fordulat a parlamentben
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt országgyűlési frakcióvezetője hétfőn Facebook-bejegyzésben jelentette be, kiket delegál a párt az új Országgyűlés állandó bizottságaiba elnökként. A kiválasztásnál – mint írta – a szakmai tapasztalatot és az adott terület iránti elkötelezettséget vették figyelembe. A 21 bizottságból 14 élén tiszás politikus áll majd: az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságot Kovács Petra Judit őstermelő, az Egészségügyit Ruzsa Diána kardiológus, a Digitalizációs és Technológiai Bizottságot Varga Balázs informatikus vezeti. A Törvényalkotási Bizottság elnöke Rák Richárd jogász és uniós szakjogász lesz. A névsor a NER-hez képest szakmai fordulatot jelez, de a kinevezések körüli zárt döntéshozatal – Bujdosó szerint a képviselőkkel egyeztettek – a demokratikus átláthatóság hiányára is felhívja a figyelmet. Az alakuló ülés május 9-én lesz.
A Tisza Párt a bizottsági helyek elosztásáról már múlt héten megállapodott a többi párttal. A Fidesz négy bizottságot vezethet (Pénzügyi, Élő környezetért, Szociális, Művelődési), a KDNP és a Mi Hazánk egyet-egyet. A Tisza összesen 36 alelnököt és 136 tagot delegál a testületekbe. A névsorban feltűnő, hogy Magyar Péter miniszterelnök és a miniszteri posztot betöltő tiszás képviselők nem csatlakoznak egyik bizottsághoz sem – ez a gyakorlat a NER-ben is elterjedt volt, és felveti a kérdést: vajon a kormánypárti többség a bizottságokban is a kormányzati akarat érvényesítését szolgálja majd, vagy valódi ellenőrzést?
A szakmaiság ígérete
A kiválasztott elnökök között számos olyan név szerepel, akik a NER-ben elképzelhetetlenek lettek volna. Kovács Petra Judit őstermelőként pontosan ismeri a mezőgazdaság kihívásait, Ruzsa Diána kardiológusként az egészségügyi rendszer problémáit, Varga Balázs informatikusként a digitalizáció lehetőségeit. A Törvényalkotási Bizottság élén Rák Richárd jogász és uniós szakjogász áll, ami a jogállamiság iránti elkötelezettséget sugallja. A Külügyi Bizottságot Hajdu Márton, a Tisza EP-kabinetfőnöke vezeti, aki brüsszeli tapasztalatait kamatoztathatja.
A szakmai kiválasztás mindenesetre üdítő változás a korábbi évekhez képest, amikor a bizottsági elnöki posztok gyakran a párthűség jutalmát jelentették. Az viszont aggasztó, hogy a döntéshozatali folyamat – Bujdosó szavai szerint a képviselőkkel folytatott egyeztetés után – nem volt nyilvános. A civil társadalom és a szakmai szervezetek bevonása nélkül a reformok könnyen a NER rossz szokásainak folytatódásához vezethetnek.
A demokratikus kontroll kérdése
A bizottságok feladata nemcsak a törvényjavaslatok előkészítése, hanem a kormányzati munka ellenőrzése is. Az elnökök összehívják az üléseket, állítják össze a napirendet, és hívhatnak meg vendégeket. Ha a Tisza Párt a bizottságokat a kormányzati akarat érvényesítésére használja, akkor a demokratikus kontroll gyengülhet. A NER-ben a bizottságok gyakran a kormányzati döntések utólagos legitimálását szolgálták, nem pedig a valódi vitát.
A Tisza Pártnak most lehetősége van bizonyítani, hogy a szakmaiság és a demokratikus átláthatóság kéz a kézben járhat. A következő hetekben kiderül, hogy a párt valóban új fejezetet nyit-e a magyar parlamentarizmusban, vagy csak a NER rossz szokásait örökíti tovább. Az alakuló ülés május 9-én lesz, ahol a bizottságok hivatalosan is megkezdhetik munkájukat.