A szegedi jogi kar dékánja a bizottság előtt

Kedden reggel nyolc órakor kezdődött Görög Márta, a Tisza-kormány leendő igazságügyi miniszterének meghallgatása az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága előtt. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja első alkalommal állt a nyilvánosság elé azóta, hogy Magyar Péter múlt pénteken bemutatta. A késlekedés oka az volt, hogy a miniszterelnök elsőként saját sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte, aki a családi kapcsolatok miatt az utolsó pillanatban visszalépett a jelöléstől.

A zsúfolásig telt terembe az utolsó pillanatban érkezett meg Tuzson Bence, a Fidesz egykori igazságügyi minisztere, valamint Bóka János leköszönő EU-miniszter is. Tuzson rögtön az elején sérelmezte, hogy a képviselők csak 4-4 percet kapnak a kérdezésre – szerinte ilyenre 1990 óta nem volt példa. A fideszes képviselővé avanzsált Németh Balázsnak már nem jutott hely, Bóka János is sokáig keresett széket.

Három pillér: jogállam, függetlenség, korrupcióellenesség

Görög Márta expozéjában bemutatkozott: elmondta, 28 éve oktat a jogi felsőoktatásban, pályafutását az oktatás, a kutatás és a tehetséggondozás iránti elkötelezettség jellemzi. „A jogászi identitásomat az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar dékáni székéből érkeztem erre a mai meghallgatásra, zsinórmértékül szolgálnak a szegedi jogászprofesszorok értékrendje és eredményei” – mondta.

A miniszterjelölt szerint az igazságügy állapota minden országban sokat elmond az állam valódi természetéről. Programját három pillérre építené:
- a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása,
- az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása,
- korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítása.

„Magyarországon kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, az Országgyűlés szerepe meggyengült, állandósult a rendeleti kormányzás, az állami ellenőrző intézmények jelentős része elvesztette hitelességét, ami politikai, gazdasági és társadalmi károkat is okozott” – fogalmazott. Görög indokoltnak nevezte a sarkalatos törvények felülvizsgálatát és a választási rendszer módosítását is.

Zéró tolerancia és uniós források

A leendő miniszter zéró toleranciát ígért a korrupcióval szemben, és hangsúlyozta: a magyar jogalkotás nem létezhet elszigetelten, a nemzetközi és európai jogi standardok érvényesítése nélkül. „Vissza kell helyezni Magyarországot a közös jogi kultúra fősodrába” – mondta. Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozását is, ezt ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve szeretnék megoldani.

Görög Márta szerint a következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek. Megerősítik a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, javítják az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét. Átalakítják a végrehajtási rendszert, nonprofittá alakítják a végrehajtói rendszert.

A bizottság döntött

A meghallgatás végén a bizottság 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezést. A szavazás előtt Tuzson Bence kérdéseiben vitatkozott azzal, hogy rosszak lennének a bírák és az igazságügyi alkalmazottak körülményei, hiszen – mint mondta – az elmúlt időszakban a „legnagyobb mértékű béremelést hajtották végre ezen a területen”. Görög Márta erre azt válaszolta: „Fontos, hogy emberközpontúvá és elérhetővé, hatékonnyá váljon az igazságszolgáltatás.”

A leendő miniszter elismerte: a változások nem lesznek gyorsak. „Rendszerszintű problémák jelentek meg” – mondta, hozzátéve: az alapvető cél a minőségi jogalkotás megvalósítása.