A végeredmény: Tisza fölénye és a szavazatok megoszlása
A Nemzeti Választási Iroda 99,99 százalékos feldolgozottságig jutott szombat estére, miután szerdán megkezdték az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámlálását. Az NVI közlése szerint a levélszavazatok egy részét még digitálisan rögzítik, de ez már érdemben nem fogja befolyásolni a végeredményt.
A pártlistás szavazatok megoszlása: a Tisza 53,18 százalékot kapott (3 386 009 szavazat), a Fidesz-KDNP 38,6 százalékot (2 457 699 szavazat), a Mi Hazánk 5,63 százalékot (358 723 szavazat) szerzett. Más párt nem érte el az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt.
A mandátumok végeredménye: Tisza Párt 141 (listáról 45, egyéniben 96), Fidesz-KDNP 52 (listáról 42, egyéniben 10), Mi Hazánk Mozgalom 6 (kizárólag listáról). A 133 mandátumtól szükséges kétharmad mellett a Tisza 8 mandátummal rendelkezik többlettel.
A Demokratikus Koalíció 1,10 százalékkal (70 454 szavazat) elérte az 1 százalékos küszöböt, így nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást és állami finanszírozásra lesz jogosult. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,82 százalékkal (52 000 szavazat körül) maradt az 1 százalék alatt, ezért 686 millió forintot kell visszautalnia az államnak – a párt emiatt adománygyűjtésbe kezdett.
Fordulatok az egyéni választókerületekben
A Tisza a később érkezett szavazatokkal három egyéni választókerületben tudott még fordítani az eredményen. A dombóvári körzetben (Tolna vármegye 2.) Szijjártó Gábor (Tisza) végül 653 szavazattal nyert Csibi Krisztina (Fidesz) ellen. Vasárnap még 422 szavazattal vezetett a fideszes jelölt, de a külképviseleti és átjelentkezési szavazatok beszámítása után fordult az állás.
Hasonlóan alakult a helyzet a Hajdú-Bihar vármegyei négyes számú körzetben, ahol Kovács Petra Judit (Tisza) szerzett mandátumot, valamint a Győr-Moson-Sopron vármegyei csornai körzetben, ahol Gyopáros Alpár (Tisza) győzött. A töredékszavazatok révén a Tisza még egy további mandátumot szerzett.
A Fidesz 2022-hez képest parlamenti helyei 60 százalékát, egyéni választókerületei 88 százalékát veszítette el. Az elmúlt 16 év alatt a Fidesz legjobb eredménye 135 mandátum volt 2022-ben – a Tisza most ezt is meghaladta. Az egyéni körzetekben a Fidesz mindössze tízet tudott megnyerni a 106-ból.
Részvételi rekord és választói aktivizmus
A választópolgárok 79,56 százaléka adta le szavazatát – 5 998 778 ember járult az urnákhoz, több mint valaha a rendszerváltás óta. Ez azt jelenti, hogy mindössze 20,44 százaléknyian (1 538 964-en) nem szavaztak. A részvételi rekord azt jelzi, hogy a választók aktívan viszonyultak a választáshoz, és a Tisza kampánya sikeresen mobilizálta az elszánottakat.
A levélszavazatok száma is jelentősen nőtt 2022-hez képest: négy éve 265 628 érkezett, most 335 591. Ezek 84 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett, ami azt mutatja, hogy az idősebb, vidéki szavazók körében még erős a Fidesz támogatottsága, de ez nem volt elegendő az összesített vereség elkerüléséhez.
Kormányalakítás és intézményi átmenet
Magyar Péter szombat délután reagált az eredményre: "soha nem látott többség, soha nem látott felhatalmazás és egyben felelősség". A leendő miniszterelnök közölte, hogy "jelenleg is minden kollégával azon dolgozunk, hogy a TISZA május közepén egy olyan kormánnyal tudja megkezdeni a munkát, amely minden nap képes lesz bebizonyítani, hogy ha nem is tökéletes, de érdemes volt a magyar emberek bizalmára, és képes a működő és emberséges Magyarország felépítésére".
A kormányalakítás május közepén kezdődik, amely időt ad a Tisza-frakció szervezésére, a kabinetképzésre és az intézményi átmenetnek. Ez a menetrend lehetővé teszi a kormányzati apparátus felkészítését és a reformok előkészítését.
Elemzési perspektívák
A Political Capital elemzése szerint a Tisza fölényes győzelméhez a győzteskompenzáció sem kellett volna. Míg a Fidesz 2022-ben nem lett volna a kétharmad közelében, ha nincsenek az eredményhez számolva a töredékszavazatok, a Tisza most ezek nélkül is megszerezte volna az abszolút többséget. Ez azt jelenti, hogy a választási rendszer nem torzította el a választói akaratot – a Tisza valódi, szavazatarányos fölénye van.
A Medián közvélemény-kutató intézet előrejelzéseit vizsgálva: mindössze egy mandátumnyit tévedett, a roma mandátumot nem találta el. Ez azt mutatja, hogy a végeredmény nem hordoz meglepetéseket – a választók valóban olyan mértékben fordultak el a Fidesz-KDNP-től, mint azt a felmérések jelezték.
Kérdések és nyitott pontok
A Tisza Párt nem fogadta el a sárvári központú választókerületben a fideszes Ágh Péter győzelmét. Magyar Péter szerint itt választási csalás történt, és a párt ezt vitatni fogja. A balassagyarmati (Nógrád 2.) körzetben a legszorosabb verseny volt: a fideszes Balla Mihály mindössze 211 szavazattal előzte meg a tiszás Molnár Zoltánt.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata nem érte el a szükséges szavazatszámot, így mostantól nem lesz mandátuma a hazai kisebbségeknek az Országgyűlésben. Ez intézményi kérdéseket vet fel a kisebbségi képviselettel kapcsolatban.
Kontextus és reformlehetőségek
A Tisza Párt 70,85 százalékos többsége alkotmányozó többséget biztosít, amely lehetővé teszi az alapvető jogok és intézmények reformját. Ez azonban nem csak lehetőség, hanem felelősség is – a választók olyan mértékben adtak felhatalmazást, amely a rendszeres elszámoltathatóságot és az intézményi függetlenség megőrzését igényli.
A kormányalakítás május közepén kezdődik, amely időt ad a Tisza-frakció szervezésére és a reformok előkészítésének. A következő hónapok kritikusak lesznek annak megállapítása szempontjából, hogy a Tisza képes-e valódi demokratikus megújulást hozni, vagy a NER rossz szokásai visszatérnek az új rendszerben – ez lesz az Hangunk és a magyar civil társadalom figyelésének középpontja.