A forint erősödésének valódi okai: nem csak a kormányváltás

A forint a választások éjszakája után hatalmasat erősödött. Az euróval szemben 360 körüli szintre süllyedt az árfolyam – utoljára öt évvel ezelőtt fordult elő ilyen erős forint. A dollárral szemben szintén jelentős az erősödés: 307-nél áll a jegyzés, a 300 alatti szint felé nézve, ahol 2021-ben járt utoljára a magyar fizetőeszköz. Utoljára 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörése előtt volt a mostaninál erősebb szinten a magyar deviza.

A közvélemény és a politikai szereplők nagy része a Tisza párt választási győzelmét okolták az árfolyam-mozgásért. Azonban az elemzők szerint a kép jóval árnyaltabb, és a valódi okok mélyebben rejlenek a gazdaságpolitikai és monetáris folyamatokban.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint az árfolyamok mozgásában a konkrét tényezőket nehéz meghatározni, főleg egy olyan időszakban, amikor ennyire sok hatás éri a gazdaságot. "Az árfolyamok mozgása esetében nehéz meghatározni a konkrét tényezőket, főleg egy olyan időszakban, amikor ennyire sok hatás éri a gazdaságot" – mondta lapunknak.

A szakértő a lengyel választást hozta fel példaként: ott nagyon jól kitűnt, hogy a választások előtt két héttel tért el a zloty jegyzése a régiós trendektől. Ez alapján Molnár szerint az elmúlt hónapok forinterősödésében a monetáris politika és a jegybanki kommunikáció játszott nagyobb szerepet, mint a választási várakozások. A Nemzeti Bank aktívan beavatkozott az árfolyamok alakulásába, és az iráni háborúra válaszul ismét biztosította az energiakereskedők devizaszükségletét. Ez szintén hatással volt az árfolyam alakulására.

Molnár ugyanakkor megjegyezte: a Tisza-kormánnyal szemben a piacok érdemi várakozásokat támasztanak. Ez a várakozás azonban nem a kormányváltás tényéből, hanem az azt követő gazdaságpolitikai irányváltásból fakad.

A piac az euró bevezetésére fogad: a Bank of America forgatókönyve

A piaci szereplők már hónapok óta érzékelték, hogy valami készül. 16 év után reális lehetőséggé vált a kormányváltás, és a befektetők egy része már 2025-ben elkezdett erre a forgatókönyvre pozicionálni. Ezt a piaci körökben egyszerűen csak "Tisza-betként" emlegették, utalva a Tisza párt várható erősödésére.

Azonban még közvetlenül a választás előtt is óvatos maradt a többség. A piaci várakozásokban benne volt a fordulat a pakliban, de egy kétharmados győzelem esélyét jellemzően csak 20–25 százalékra tették. Az általános forgatókönyv inkább egy jóval szorosabb eredmény volt, ami hosszabb politikai alkukat és bizonytalanabb átmenetet vetített előre. Ehhez képest a mostani helyzet sokakat meglepett – és ez a meglepetés önmagában is fontos tényező lehet a következő időszak gazdasági folyamataiban.

Ahogy közeledett a választás napja, egyre több konkrét piaci forgatókönyv jelent meg arról, merre mozdulhat a forint az egyes kimenetelek esetén. A nagy nemzetközi szereplők is elkezdték leegyszerűsíteni a képet. A Bank of America már decemberben egy elég egyértelmű képlettel állt elő: Tisza-kormány esetén 360 körüli euróárfolyam, míg Fidesz-kormány mellett inkább 390-es szint volt a valószínű.

Éppen ezért nem volt meglepő, hogy a forint ennyire érzékenyen reagált az eredményre. A piac azonnal átárazta a helyzetet. A korábban emlegetett 360-as "célárat" szinte egy hét alatt el is érte, sőt péntek délután már be is nézett alá az árfolyam.

Nem a kormányváltást, hanem az euró felé vezető utat árazza a piac

A Portfolió szerint a folyamat valójában már jóval korábban elindult. A tavalyi devizapiaci mozgásokból is látszott, hogy egyre többen kezdenek a forint erősödésére fogadni – és ez már nem csak a nemzetközi összevetésben is magas kamatszint miatt volt érdekes. Ahogy közeledtek a választások, és egyre több részlet derült ki a Tisza párt gazdasági programjáról, a piac fokozatosan kezdte elhinni, hogy valóban jöhet egy pozitív gazdaságpolitikai fordulat.

Vagyis nem pusztán politikai váltásról, hanem irányváltásról lehet szó. Ebben kulcsszerepe volt az euró bevezetésének belengetésének. Először 2024 szeptemberében, a program bemutatásakor beszélt erről nyíltan Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa. Akkor jelezte, hogy győzelem esetén napirendre kerülhet a csatlakozás a közös valutához.

A választások után a Tisza gazdasági vezetése ezt a szándékot megerősítette. Kármán András szerdán Varga Mihály jegybankelnökkel egyeztetett az euró bevezetésének stratégiai céljáról. Az RTL-nek adott interjúban megerősítette, hogy négy éven belül megteremtenék a bevezetés feltételeit – vagyis azt, hogy valamikor az utána következő években az eurót be lehessen vezetni. Ez a konkrét időhorizont és a jegybanki vezetéssel való egyeztetés azt jelzi, hogy az euróbevezetés nem puszta kampányígéret, hanem valóban napirenden lévő terv.

Az uniós pénzek hazahozatala: a másik kulcspont

A másik kulcspont az uniós források hazahozatala. Magyar Péter leendő miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, majd brüsszeli delegáció érkezett Budapestre az ügyben. A tét több mint 20 milliárd euró – akár 8-10 ezer milliárd forint lehívhatósága.

Ez a terület szintén beépült a piaci várakozásokba. Az uniós pénzek hazahozatala nem csak a költségvetési helyzetet javítaná, hanem a forint árfolyamára is pozitív hatással lenne – nagyobb devizabevételek érkeznének az országba, ami az árfolyamot támogatná.

A Tisza gazdasági vezetése azt is jelezte, hogy csak lassan, esetleg fokozatosan nyúlna hozzá az olyan mesterséges, piactorzító elemekhez, mint az árrésstop vagy az üzemanyagok védett ára. Ennek a kivezetésnek a fájdalommentessé tételét tervezik. Ez szintén a piacok számára kedvező jel: azt jelzi, hogy az új kormány nem az ad-hoc beavatkozásokra, hanem a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt.

A piaci várakozások és a valóság közötti távolság

Az elemzők szerint a piacok most egy olyan gazdaságpolitikai fordulatra fogadnak, amely hosszú távon valóban pozitív lehet Magyarország számára. Az euróbevezetés felé vezető út, az uniós pénzek hazahozatala, és a strukturális reformok ígérete – ezek mind olyan tényezők, amelyek a forint erősödésében is tükröződnek.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a piaci várakozások és a valóság között még jelentős távolság lehet. Az euróbevezetés feltételeinek megteremtése négy év alatt ambiciózus cél, és az uniós pénzek hazahozatala is számos politikai és technikai akadályba ütközhet. A piacok azonban most azt árazzák be, hogy az új kormány ezekre a célokra valóban törekszik – és ez a várakozás önmagában is pozitív jel a gazdaság számára.

A forint erősödése tehát nem a kormányváltás tényének, hanem az azt követő gazdaságpolitikai irányváltás ígéretének az eredménye. Ez a megkülönböztetés fontos, mert azt jelzi, hogy a piacok nem a politikai személyekre, hanem a gazdaságpolitikai program tartalmára reagálnak – és ez a fajta piaci magatartás hosszú távon kedvezőbb lehet a gazdaság számára.