A bejelentés: amit a javaslat tartalmaz
Szerda délután a Tisza Párt két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 16. módosítására vonatkozó javaslatot. A dokumentum három fő területen hozna változást.
Miniszterelnöki mandátum korlátozása: A javaslat szerint „nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be”. A nyolcéves időtartam számításakor „az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”. Ez gyakorlatilag Orbán Viktort zárja ki a kormányfői posztból, hiszen ő 1998-tól 2002-ig, majd 2010-től 2026-ig összesen 20 évet töltött a poszton. A javaslat azt is rögzíti, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök megbízatása is megszűnik, ha eléri a 8 évet.
Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése: A módosítás hatályon kívül helyezné az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdését, amely kimondja: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ez a rendelkezés alapozta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását 2023-ban. Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász szerint a bekezdés tartalmilag is problémás: „Nem tudjuk, mit jelent az alkotmányos önazonosság, és hogy ezt ki ítélheti meg. Nincs ilyen bevett alkotmányjogi fogalom, nincs alkotmánybírósági gyakorlata, nagyon tág értelmezési mozgásteret ad, és igazából bármi ráfogható, ami mindig az önkényesség lehetőségét hordozza.”
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák): A javaslat rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, és „a megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam”. Ez gyakorlatilag lehetővé teszi a Fidesz által létrehozott alapítványi rendszer felszámolását, amelybe a kormányzati ciklus alatt jelentős közvagyont csoportosítottak át.
A Fidesz reakciója: „lex Orbán” és a visszamenőleges jogalkotás vádja
A Fidesz-KDNP azonnal támadásba lendült. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP, volt frakcióvezető) szerint a módosítás „egyenesen és kizárólag Orbán Viktorra vonatkozik”, és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. A párt közleménye szerint „a Tisza olyan precedenst teremthet, ami az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza”.
Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, volt miniszter) a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését azzal magyarázta, hogy a Tisza Párt „azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását”.
Orbán Balázs, a volt kormányfő egykori politikai igazgatója a kekvák államosítását támadta: „egy jogállamban megdöbbentő módon olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam alapított, hanem több évtizede magánalapítványi formában jöttek létre”. Szerinte ezek államosítása „még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik”.
A Fidesz retorikája azonban nem mentes az iróniától: épp az a párt beszél a jogállamiság védelmében, amely 2013-ban maga iktatta ki az Alaptörvényből, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa a módosításokat. Stánicz Péter erre is felhívta a figyelmet: „Pont a Fidesz iktatta ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa az Alaptörvény módosítását.”
Alkotmányjogi vita: visszamenőleges vagy sem?
A javaslat legvitatottabb kérdése, hogy sérti-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. A válasz alkotmányjogászonként eltérő.
Stánicz Péter szerint nem. Érvelése szerint az Alaptörvény nem számít jogszabálynak, így a visszaható hatályú jogalkotás tilalma eleve kérdéses. Tartalmilag pedig a módosítás a jövőre vonatkozik: „A módosítás a jövőre vonatkozóan változtat a miniszterelnöki tisztség szabályain, ennek nincs alkotmányos akadálya.” Szerinte akkor beszélhetnénk visszamenőleges hatályról, ha valakit utólag fosztanának meg a miniszterelnöki címtől és az abból eredő juttatásoktól – ez azonban nem történik meg.
Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt, a javaslat egyik benyújtója) Facebook-posztjában hasonlóan érvelt. A visszamenőleges jogalkotásra vonatkozó hatályos törvényeket idézte, amelyek szerint az új jogszabályok a hatályba lépésüket megelőző időre nem állapíthatnak meg korlátozást. „A jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, méghozzá olyan korlátot, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét” – írta. Az Alkotmánybíróság több határozatát is idézte, amelyek szerint annak nincs akadálya, hogy egy új jogszabály a múltban keletkezett jogokat és kötelezettségeket szabályozzon, feltéve, ha ezeket csak a hatálybalépés utáni időtől érinti.
Ezzel szemben Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár szerint a javaslat „mind a demokratikus, mind a jogállami elemeket sérti”. Szerinte a miniszterelnöki ciklus korlátozása szembemegy az európai parlamentáris gyakorlattal, ahol a kormányfő a parlament által bármikor elmozdítható. Példaként említette Mark Rutte-t (14 év Hollandia miniszterelnöke), Angela Merkelt (16 év német kancellár) és Helmut Kohlt (16 év német kancellár).
Majtényi László alkotmányjogász is alkotmányos problémákat vet fel: a visszamenő hatályú jogalkotást és a személyre szabott jogalkotást. Szerinte parlamentáris rendszerekben, amilyen a magyar is, nem szokás ilyen szabályt bevezetni.
A Tisza Párt narratívája: a jogállam helyreállításának első lépése
A Tisza Párt szerint a módosítás nem politikai bosszú, hanem a jogállam helyreállításának első lépése. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a kampányban többször is ígéretet tett arra, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktor volt miniszterelnökre is vonatkozik majd.
Stánicz Péter szerint a javaslat „egy folyamat első lépése, az egész megítéléséhez látni kell majd a gyakorlati megvalósulást”. A Tisza Párt ugyanis kétlépcsős alkotmányozást tervez: először csak néhány rendelkezést érintően módosítják a Fidesz által megalkotott Alaptörvényt, majd később egy átfogó, akár többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.
Ágh Attila baloldali politológus szerint az intézkedés „indokolt és törvényes”. Szerinte „alkotmányos bűnözés” folyt a Fidesz kormányzása idején, és nem szabad megengedni, hogy ez még egyszer megtörténhessen. A végső cél szerinte egy „népszavazással megerősített, demokratikus társadalmi részvételen nyugvó, az európai normáknak megfelelő új alkotmány” lesz.
Kritikai szempontok: a NER rossz szokásainak visszatérése?
A javaslat azonban több kérdést is felvet a demokrácia és a jogállamiság szempontjából.
Első probléma: a személyre szabott jogalkotás. Bár a javaslat formálisan általános szabályt fogalmaz meg („aki legalább nyolc évig töltötte be a posztot”), a visszamenőleges hatály és az 1990-es kezdő dátum miatt egyértelműen Orbán Viktorra szabták. Ez felveti a kérdést: vajon a Tisza Párt a demokrácia megerősítése vagy a politikai bosszú eszközeként használja-e a kétharmados többségét? Zárug Péter Farkas politológus szerint a lépés inkább szimbolikus: „A földön fekszik mindenki, még mindig nem értik, hogy mi történt velük, a nagyvezérük pedig arra sem méltatja őket, hogy megbeszélje velük a dolgot. Pont nulla a jelentősége, hogy mit gondolnak a fideszesek erről a javaslatról.”
Második probléma: a kétharmados többség korlátlansága. A Fidesz 2013-ban maga iktatta ki az Alkotmánybíróság tartalmi kontrollját az Alaptörvény-módosítások felett. Most a Tisza Párt ugyanezt a korlátlan hatalmat használja – igaz, más célokra. Ez felveti a kérdést: vajon a Tisza Párt is ugyanazt a „technikai logikát” követi, amit a Fidesz? A narratíva klaszter szerint a portál értelmezése az, hogy „az új Tisza-kormányzat a Fidesz-rendszer által alkalmazott 'kétharmados szupertöbbség = technikai lehetőség' logikáját folytatja a közjogi méltóságok leváltásánál, amely a liberális demokrácia önmérsékletességi elvét megsérti”.
Harmadik probléma: a nemzetközi gyakorlat hiánya. Hack Péter és más jogászok szerint a miniszterelnöki mandátum korlátozása szembemegy az európai parlamentáris gyakorlattal. A kontinens legtöbb országában ugyanis a kormányfő a parlament által bármikor elmozdítható, így nincs szükség ilyen korlátozásra. A javaslat támogatói szerint azonban Magyarországon a Fidesz 2010 utáni rendszere pont azt bizonyította, hogy a parlamenti kontroll önmagában nem elég – a kétharmados többség ugyanis gyakorlatilag elmozdíthatatlanná tette a kormányfőt.
Mi következik? A parlamenti vita és az Alkotmánybíróság szerepe
A javaslat elfogadásához a Tisza Pártnak a kétharmados többsége elegendő – hiszen épp a Fidesz iktatta ki az Alkotmánybíróság tartalmi kontrollját. A kérdés az, hogy a Tisza Párt hajlandó-e élni ezzel a korlátlan hatalommal, vagy önkorlátozást gyakorol.
A következő hetek parlamenti vitája kulcsfontosságú lesz. A Fidesz várhatóan minden lehetséges eszközt bevet a javaslat blokkolására – bár a kétharmados többség miatt ez szinte lehetetlen. Az Alkotmánybíróság szerepe is kérdéses: bár a tartalmi kontrollt kikapcsolták, az eljárási szabályok megsértését még vizsgálhatja.
A Tisza Párt számára a tét nem kisebb, mint a demokratikus átmenet hitelessége. Ha a javaslatot keresztülviszik, az erősítheti a jogállamiságot – de ha a politikai bosszú eszközévé válik, az alááshatja a Tisza Párt reformpárti hitelességét. Ahogy Stánicz Péter fogalmazott: „Ez tehát egy folyamat első lépése, az egész megítéléséhez látni kell majd a gyakorlati megvalósulást.”