A bejelentések hulláma
Május 20-a, szerda délután. Lannert Judit, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) vezetője (Tisza Párt) egy Facebook-posztban jelenti be: elindítja a szakmai államtitkárok bemutatását. „Mostantól naponta mutatok be egy-egy szakembert, akiket tárcám szakállamtitkárságainak vezetésére kértem fel” – írja. A posztban már az is kiderül: a tárca négy szakmai államtitkárságot hoz létre a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett.
Az első név: Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkár. Kereki közgazdász és gyógypedagógus, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció kérdéskörével. Lannert Judit így méltatta: „Kutatóként, egyetemi docensként, hazai és uniós projektek szakmai vezetőjeként, számos publikáció és módszertani anyag szerzőjeként kiemelkedő szakmai munkát végzett. Rendszerszintű gondolkodása és gyakorlati tapasztalata meghatározó értéket képvisel a következő évek munkájában.”
Két nappal később, pénteken Katz Sándor akadémikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója kapta a felsőoktatásért felelős államtitkári felkérést. Lannert szerint „Olyan vezetőre van szükségünk, aki nemcsak kiváló tudós, hanem képes közösségeket építeni és hosszú távon gondolkodni a magyar felsőoktatás jövőjéről.” Katz több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban is.
Szombaton újabb két név következett. Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza alternatív pedagógiai iskola alapítója lett a közoktatásért felelős államtitkár. A miniszter szerint „közel negyven éve dolgozik azért, hogy az iskola valóban a gyermekekről szóljon”. Mellette Csapody Csaba közgazdász, matematikatanár, egyetemi oktató és kutató kapta a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos posztot.
Szakmai fordulat vagy politikai branding?
A kinevezések mögött egyértelmű szakmai szándék áll. Lannert Judit ígérete szerint adatvezérelt módon, társadalmi párbeszédre építve hoznának létre gyermekközpontú, 21. századi oktatási rendszert. A csapat összetétele – a kutatói, gyakorlati pedagógiai és alternatív iskolai háttér – a Fidesz-korszak centralizált, bürokratikus oktatáspolitikájával szembeni szakmai fordulatot jelez.
A Fidesz alatt az oktatásirányításban a politikai lojalitás volt az elsődleges szempont. A tanárokat elbocsátották, a szakszervezeteket ellehetetlenítették, a tankönyvpiacot monopolizálták. Ezzel szemben az új csapat tagjai között van alternatív iskolaalapító, kutató, aki uniós projekteket vezetett, és egy akadémikus, aki nemzetközi hírű fizikus.
Ugyanakkor kérdés, hogy ez a szakmai csapat mennyire lesz képes valódi változást elérni. A közoktatás évtizedes problémái – alulfizetett pedagógusok, elavult infrastruktúra, magas lemorzsolódás, a roma gyerekek szegregációja – nem oldódnak meg egyik napról a másikra. Lannert Judit korábban már bejelentette a politikai okokból kirúgott tanárok rehabilitációját és a sztrájkjog helyreállítását – ezek szimbolikus lépések, de a valódi változáshoz strukturális reformokra van szükség.
A gyermekközpontúság ígérete
A miniszter és csapata által hangsúlyozott gyermekközpontúság nem pusztán retorikai elem. Kereki Judit kora gyermekkori intervenciós tapasztalata, Kókayné Lányi Marietta inkluzív pedagógiai szemlélete és Katz Sándor tudományos kiválósága mind ebbe az irányba mutat. Lannert Judit a közoktatásról szólva így fogalmazott: „A modern iskola nem adminisztratív rendszer, hanem a gyerekek fejlődésének, kíváncsiságának, tehetségének és biztonságának tere.”
A kérdés az, hogy a kormány hajlandó-e a szükséges forrásokat is biztosítani. Az oktatásra fordított GDP-arányos kiadás Magyarországon évek óta az uniós átlag alatt van. A pedagógusbérek emelése, az iskolai infrastruktúra fejlesztése, a kora gyermekkori ellátórendszer bővítése mind pénzigényes feladat. Lannert Judit ígérete szerint „valódi tanuló társadalommá” tennék Magyarországot – ehhez azonban nemcsak szakemberekre, hanem elkötelezett költségvetési politikára is szükség van.
A NER öröksége és az új kihívások
A Fidesz-rendszer oktatáspolitikájának egyik legnagyobb kudarca a tanári szakma leépítése volt. A pedagógusok tömeges elbocsátása, a szakszervezetek ellehetetlenítése, a központosított tanterv és tankönyvrendszer mind hozzájárultak ahhoz, hogy az oktatás minősége romlott. Az új csapatnak ezt az örökséget kell felszámolnia.
Lannert Judit lépései eddig ebbe az irányba mutatnak. A rehabilitáció és a sztrájkjog helyreállítása mellett a szakmai államtitkárok kiválasztása is azt jelzi, hogy a szakmaiságot helyezik előtérbe. Ugyanakkor a Tisza-kormánynak vigyáznia kell: a NER rossz szokásai – a hatalomkoncentráció, a politikai lojalitás előtérbe helyezése – nem térhetnek vissza az új rendszerben sem.
Következtetés
Lannert Judit szakmai csapatot épített. A négy államtitkárság vezetői között van közgazdász-gyógypedagógus, akadémikus fizikus, alternatív iskolaalapító és matematikatanár-kutató. A csapat összetétele szakmai fordulatot ígér a Fidesz-korszak centralizált oktatáspolitikájával szemben.
A kérdés továbbra is az: lesz-e elég idő, pénz és politikai akarat a valódi változáshoz? A gyermekközpontú reformok ígérete szép, de a magyar oktatás problémái mélyek és strukturálisak. Az új államtitkároknak nemcsak szakmai tudásra, hanem politikai bátorságra is szükségük lesz.