Szerda délután a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton (korábbi igazságügyi miniszterjelölt) és Hantosi István (az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke) benyújtotta az Országgyűlésnek a T/51. jelzésű alaptörvény-módosítást. A javaslat lényege: egy személy legfeljebb nyolc évig lehet Magyarország miniszterelnöke – és ez a korlátozás visszamenőleges hatállyal bír.

A szöveg szerint „nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Orbán Viktor (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnök), aki 1998 és 2002, valamint 2010 és 2026 között összesen húsz évet töltött a poszton, többé nem lehet kormányfő.

A Tisza indoklása: a jogállam helyreállítása

A módosítás indoklása szerint „a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be. A demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott. A mandátumot a miniszterelnök esetében jelen helyzetben 8 évben indokolt korlátozni.”

A Tisza a kampányban is hangsúlyos ígéretként tálalta a miniszterelnöki mandátum korlátozását – Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) többször is azt mondta, hogy ez a lépés a demokratikus intézmények helyreállításának alapvető eszköze. A javaslat szerint a korlátozás nemcsak Orbán Viktorra, hanem minden jövőbeli miniszterelnökre vonatkozik: Magyar Péter is csak 2034-ig lehet kormányfő, ha a Tisza nyeri a 2030-as választást is.

Ellenzéki és szakmai kritikák

A javaslatot az ellenzék és jogászok is élesen bírálták. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP, volt frakcióvezető) Facebook-posztjában „tanácsköztársaságot” emlegetett, és azt írta: „Szóval ekkora erővel érdemes lett volna beleírni egyenesen a nevét (Orbánét), ha már úgyis személyre szabott jogalkotás, és nem kiröhögtetni magukat az 1990-es dátummal.”

Lattmann Tamás (nemzetközi jogász) közösségi oldalán több gyakorlati problémára is rámutatott: mi történik, ha a köztársasági elnök olyan személyt jelöl, aki már kitöltötte a nyolc évet; mi a helyzet konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén; illetve mi történik, ha egy hivatalban lévő miniszterelnök mandátuma közben éri el a határt. Pokol Béla (egykori alkotmánybíró) szerint a szövegezésből egyértelműen látszik, hogy a kezdeményezés Orbán Viktor politikai mozgásterének korlátozására irul, ugyanakkor arra is rámutatott: egy későbbi kétharmados parlamenti többség akár viszonylag egyszerűen módosíthatná vagy eltörölhetné a szabályozást.

Ifj. Lomnici Zoltán (a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója) szerint a miniszterelnöki mandátum időbeli korlátozása idegen a parlamentáris demokráciák alkotmányos hagyományaitól. Példaként említette, hogy Európában nincs ilyen szabályozás – hasonló korlátozás inkább Thaiföldön, Botswanában vagy Belize-ben fordul elő. Szerinte a parlamentáris rendszer lényege, hogy a kormányfő legitimációját az Országgyűlés bizalma adja, nem mesterséges időkorlátok.

Melléthei-Barna visszavág: nincs visszamenőleges jogalkotás

Melléthei-Barna Márton a kritikákra reagálva hosszú posztban érvelt amellett, hogy a javaslat nem jelent visszamenőleges jogalkotást. „Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre” – írta, hozzátéve, hogy a módosítás a jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében. Érvelését három alkotmánybírósági határozattal támasztotta alá, amelyek szerint a jövőre vonatkozó korlátozás nem minősül visszamenőleges jogalkotásnak.

Tét: a demokratikus kontroll új eszköze vagy személyre szabott jogalkotás?

A javaslat elfogadása esetén a korlátozás a parlamenti szavazás másnapján lépne hatályba. A Tisza Párt kétharmados többsége biztosítja a módosítás elfogadását – a kérdés inkább az, hogy ez a lépés a demokratikus intézmények megerősítését szolgálja-e, vagy a személyre szabott jogalkotás újabb példája, amely a NER rossz szokásait idézi.

A Hangunk elemzése szerint a javaslat egyszerre hordozza a demokratikus megújulás ígéretét és a hatalomkoncentráció veszélyét. Egyrészt a miniszterelnöki mandátum korlátozása valóban erősítheti a fékek és ellensúlyok rendszerét, és megakadályozhatja a hatalom túlzott koncentrációját. Másrészt a visszamenőleges hatály és a kifejezetten egy személyre szabott szabályozás – még ha jogilag nem is minősül visszamenőleges jogalkotásnak – aggasztó párhuzamokat mutat a Fidesz-korszak azon gyakorlatával, amikor az alkotmányt és a törvényeket egy-egy politikai ellenfél ellehetetlenítésére használták.

A következő hetekben kiderül: a magyar politika valóban új fejezetet nyit, ahol az intézményi garanciák erősítése a cél, vagy csak a hatalomgyakorlás formája változik, miközben a személyre szabott jogalkotás eszköze tovább él. Az biztos: a Tisza Párt első alaptörvény-módosítása máris megosztja a közvéleményt, és a jogállamiság kérdése továbbra is a magyar politika középpontjában marad.