Hook
Szerda délelőtt a Kossuth Rádióban megszólalt Magyar Péter miniszterelnök – ez önmagában is történelmi pillanat, hiszen a közmédia a választási kampányban egyszer sem hívta be a Tisza Párt elnökét. A változás jelei azonban nem csak a műsorokban érzékelhetők: a Népszava értesülése szerint az MTVA-ban véget ért a kézi vezérlés és a cenzúra, a szerkesztők szabadon publikálhatnak. De vajon meddig tart ez a szabadság, és milyen áron?
Bejelentés és ígéretek
A Tisza-kormány második ülése után Szondi Vanda kormányszóvivő jelentette be: megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítása. „A közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt években nem tettek eleget az MTVA alá tartozó médiumok ezeknek a kritériumoknak” – mondta a kormányszóvivő.
A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel. A közmédia éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt, 2025-ben már 165,5 milliárd forint volt, miközben közszolgálati feladatait nem látta el.
Tarr Zoltán: fél év alatt új rendszer
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 444.hu-nak adott interjújában részletezte a terveket. „A pünkösd utáni héten be fogjuk terjeszteni a parlament elé a médiatörvény egyes pontjainak módosítását, ami lehetőséget fog adni, hogy korrigálni lehessen az egy oldalra húzó és politikailag deformált közmédia-vezetés problematikáját” – mondta.
A miniszter szerint a közmédia átalakítása két lépcsőben történik: először a súlyos kiegyensúlyozatlanságot kell kezelni, majd a médiatörvényt kell átalakítani. „Nemcsak azért, mert több ponton minimum kaotikus, hanem azért is, mert eltelt 15 év, és alapvetően megváltozott a világ és a hírfogyasztási szokások is. Anakronisztikus a jelenlegi törvény és a mai valóság kapcsolata” – tette hozzá.
Tarr szerint fél éven belül rendes pályázat útján megfelelő vezetőt kaphat a rendszer, addig szakértői vagy átmeneti vezetés irányítja az intézményt. „Én csak azt mondom, hogy maximum fél év az átmenet, amíg kialakul az új rendszer és megválasztott vezetője lesz. A köztes időszakban lesz egy szakértői vagy átmeneti vezetés, mert valakinek vezetni kell az intézményt a megváltoztatott törvény következtében.”
Jogi aggályok
A Magyar Nemzet és a Mandiner ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak a hatályos médiatörvény szerint nincs hatásköre az MTVA vizsgálatára. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az MTVA pénzügyi és szervezeti kontrollja alapvetően a Médiatanácshoz és részben az Országgyűléshez tartozik. Az NMHH közölte: nem érkezett hozzájuk megkeresés az MTVA felülvizsgálatával kapcsolatban, de bíznak benne, hogy a vizsgálatot jogszerű keretek között folytatják majd le.
Ez a jogi bizonytalanság aggasztó lehet: ha a kormány a Médiatanács megkerülésével próbálja átalakítani a közmédiát, az a NER-re jellemző hatalomkoncentráció veszélyét hordozza magában. A Tisza-kormánynak éppen az lenne a feladata, hogy a jogállamiság keretei között, az intézményi függetlenséget tiszteletben tartva hajtsa végre a reformokat.
A szerkesztők már szabadabbak
A Népszava értesülése szerint a választást követő héttől kezdve a szerkesztők nem küldenek tovább semmit a vezetésnek, és ezért semmilyen retorzió nem érte őket. „Az MTI felszabadult és szabadon dolgozik” – erősítette meg egy kiadási joggal rendelkező szerkesztő. Az M1 Híradó csütörtök déli adásában például teljesen objektíven számoltak be Magyar Péter ausztriai látogatásáról.
A változás mögött az MTI dolgozóinak nyomása is áll: a Pitbull becenévre hallgató Németh Zsolt csatornaigazgató április 15-én tartott állománygyűlésén még azt mondta, hogy ameddig ő hivatalban van, addig marad a kézi vezérlés és a cenzúra. A dolgozók ezután levelet küldtek a vezérigazgatónak, amelyben követelték a független hírszolgáltatás visszaállítását. „Követeljük, hogy haladéktalanul állítsák vissza a Magyar Távirati Iroda független, pártatlan, szakmai alapokon nyugvó hírszolgáltatását, szüntessék meg Németh Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörét!” – olvasható a levélben.
A NER öröksége
A közmédia átalakítása nem csupán technikai kérdés: a NER 15 éve alatt az MTVA a Fidesz propagandagépezetének központjává vált. A kormány álláspontja szerint a felszámolási rendszer is „a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb vagyonosodási mechanizmusává” vált, és hasonló problémák merülhetnek fel az MTVA gazdálkodásában is. Tarr Zoltán szerint az átvilágítás során azt vizsgálják, hogy „a pénzek költése, a megbízások és egyáltalán az egész üzemeltetés mennyire volt jogszerű, mi igaz azokból a hírekből, melyek szerint többszörös produkciós költségekkel dolgoztak a kiszervezések nyomán a szolgáltatók”.
Zárás
A Tisza-kormány tehát elindította a közmédia átalakítását, de a jogi keretek tisztázása és a Médiatanács szerepe továbbra is kérdéses. Az átvilágítás és a törvénymódosítás sikeressége nagyban függ attól, hogy a kormány képes-e együttműködni a független szabályozó szervekkel, és elkerülni a NER-re jellemző hatalomkoncentráció csapdáját. A szerkesztők szabadsága ugyanakkor reményt ad: ha a közmédia valóban függetlenné válik, az a magyar demokrácia egyik legnagyobb vívmánya lehet. De az út még hosszú, és a jogi akadályok leküzdése nélkül a reform könnyen zátonyra futhat.