„Állj félre, mert ők lesznek a tulajdonosok”

Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó egykori ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa a Telexnek adott interjújában részletesen beszámolt arról, hogyan vette át a hatalmat a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a magyar könyvpiac meghatározó szereplője, a Libri-Bookline felett. A fordulópont 2020-ban jött, amikor az MCC megvásárolta Spéder Zoltán 25,4 százalékos részesedését. Halmos szerint ekkor jelent meg a cégnél Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, aki egyértelművé tette: a kiadói függetlenségnek vége.

„Félreérthetetlen volt számomra a pillanat, amikor Orbán Balázs feltűnt a színen. Egyértelműen azzal a felhatalmazással és küldetéstudattal érkezett, hogy ő majd elintéz mindent a Librin belül” – idézte fel Halmos. Azt is elmondta, hogy felszólították: 24 órán belül hagyja el az irodáját, és hagyjon fel a könyvkiadással. Végül eladta részesedését, és megalapította az Open Books Kiadót. Az MCC 2023-ra már 98,41 százalékos tulajdonossá vált a Libri Csoportban.

A kiadói függetlenség vége

Balázs Eszter Anna, a Libri Csoporthoz tartozó Kolibri Kiadó korábbi főszerkesztője is megerősítette: az MCC megjelenésével veszélybe került a kiadói függetlenség. „Igaz, kevés olyan eset volt – és tudtommal ez a mai napig így van –, amikor tetten érhető a közvetlen cenzúra, de az új könyvtörvények és a sokszínűségnek az Orbán-kormány általi szitokszóvá tétele azért egyértelmű irányt jelölt ki” – mondta. Szerinte a kiadói csoport vezetési kultúrája elfogadhatatlanná vált, ami végül a távozásához vezetett.

Árkötöttség és piaci torzulások

A 2024-ben elfogadott árkötöttségi törvény tovább fokozta a problémákat. Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője szerint a szabályozás elsősorban a nagy könyvkereskedelmi láncoknak kedvez, miközben a kisebb kiadók mozgásterét szűkíti. „Ez a felállás a szerzőnek, a kiadóknak és a vásárlónak sem jó, az értékesítési csatornákat pedig drasztikusan a nagy kereskedelmi láncok felé tereli” – fogalmazott. A megszólalók sürgették a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó, a könyvek fóliázását előíró rendelet eltörlését, valamint az e-könyvek és hangoskönyvek 27 százalékos áfájának csökkentését.

Mit hozhat az új kormány?

A Tisza-kormány előtt álló feladatok között szerepel a könyvpiac újraszabályozása. Az Open Books Kiadó vitairata szerint a könyvszakma válsága komplex, és a kialakult helyzet egy-egy elemének megváltoztatása önmagában nem elég. Szükség lenne a nemzetközi jó gyakorlatok átvételére, a független kiadók és kereskedők védelmére, valamint a kötelező olvasmányok újragondolására. „Az olvasás nem luxus – hanem a tanulás, az árnyalt gondolkodás, a döntésképesség feltétele” – hangsúlyozta az egyik megszólaló.

A NER öröksége és a változás esélye

A könyvpiac jelenlegi állapota a NER másfél évtizedes terjeszkedésének eredménye. Halmos Ádám szerint ahol az állam megjelenik, ott megszűnik a verseny, mert egy személyben testesül meg a korlátlan erőforrás és a törvényalkotói akarat. A piac pedig fülét-farkát behúzta, mert mégsem szállhatnak szembe a legnagyobb szereplővel. Az új kormányzatnak lehetősége van arra, hogy visszaállítsa a versenyt, de ehhez nem elég a szimbolikus lépések megtétele: az árkötöttség újragondolása, a fóliázási rendelet eltörlése és a független kiadók támogatása is szükséges.

A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e szembenézni a NER által hátrahagyott struktúrákkal, vagy a hatalomkoncentráció új formái jelennek meg. A könyvpiac esete jól mutatja: a demokratikus megújulás nem megy automatikusan, tudatos szakpolitikai döntések kellenek hozzá.