Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) a Válasz Online-nak adott interjújában ismertette a magyar külpolitika új irányát. Hangsúlyozta, hogy a tárcánál zajló átvilágítás nem politikai tisztogatás, hanem szakmai alapú építkezés. „Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy »ki az összes futsalossal!«. Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk” – fogalmazott. A miniszter szerint a stílusváltás része, hogy nem szólnak be nagyköveteknek, és nem jelennek meg rövidnadrágban. A kárpátaljai magyarok jogainak rendezését az ukrán kapcsolatok és az EU-integráció előfeltételének nevezte. Az uniós forrásokról kijelentette: „Miért nem jöttek az uniós pénzek? Mert ellopták őket. Pont.”
Átvilágítás és szakmai építkezés
A miniszter az interjúban részletesen beszélt a Külügyminisztériumban zajló átvilágításról. „Haladunk szobáról szobára, ám a fizikai vizsgálat csak egy része az átvilágításnak: az apparátus és az IT rendszer is sorra kerül” – mondta. Hozzátette, hogy a fizikai vizsgálat során a miniszteri dolgozószobát már átnézték, és nem találtak semmit. A szakmai csapatépítés részeként hosszabb távon visszahoznák a kötelező versenyvizsgát a külügyi pályára lépők számára.
Orbán Anita szerint a szakmai felkészültség mellett a sértetlen integritás lesz elkerülhetetlen azok esetében, akik a minisztériumban akarnak dolgozni. Az viszont önmagában nem lesz kizáró ok, ha valaki korábban annak köszönhetően kapott pozíciót a külügyben, hogy Szijjártó Péterrel együtt futsalozott. „Biztos vagyok benne, hogy van olyan kolléga, aki így került be, de azóta megtanulta és ismeri a szakmát, anélkül, hogy sérült volna az integritása” – fogalmazott.
Stílusváltás és diplomáciai nyitás
A miniszter kiemelte, hogy a magyar diplomácia megújításával kapcsolatos ígéretéről azt mondta, hogy ez hosszú távú dolog, de fontos: nem a hangerő számít. „Nem szólunk be nagyköveteknek, nem jelenünk meg rövidnadrágban” – tette hozzá. Példának hozta, hogy múlt héten meghívta az összes Budapestre akkreditált diplomáciai képviselet vezetőjét és állománygyűlést is tartott. Ezekre 12 éve nem volt példa a Külügyminisztériumban.
A belső kommunikációt is meg akarja reformálni, visszahozza az állománygyűlés intézményét. „A partnereink pedig érezzék úgy, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe. Világos érdekekkel, határvonalakkal – és kompromisszumkészséggel” – fogalmazott.
Ukrajna és a kárpátaljai magyarok
Az interjúban külön szóba került az Ukrajnával, illetve Oroszországgal való kapcsolat. Előbbi kapcsán Orbán Anita azt mondta, a magyar kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartják a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését. „Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út. Nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését. [...] Addig nem lépünk tovább más ügyek, például Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények. Általános ígéretekkel nem elégszünk meg” – jelentette ki.
A miniszter hozzátette: „A kárpátaljai magyaroknak döntő szavuk lesz abban, Kijev részéről mit tud a kormány elfogadni, és mit nem. Türelmet szeretnék kérni, mert tényleg most kezdődött csak a közös érdemi munka az ukrán partnerekkel.”
Oroszország és a pragmatikus kapcsolatok
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Moszkvával pragmatikus kapcsolatokra törekednek, ugyanakkor a Kárpátalját ért május 13-i dróntámadás után azonnal bekérette a budapesti orosz nagykövetet. Hozzátette, hogy a kormány hamarosan vizsgálatot indít a harmadik országokból érkező, a hazai döntéshozatalt befolyásolni próbáló befolyásszerzési kísérletek feltérképezésére, amelynek első eredményeit már a nyáron nyilvánosságra hoznák.
Egy esetleges Lavrovval folytatott találkozóról Orbán Anita azt mondta: „Ha lesz mit megbeszélni, biztosan lesz ilyen találkozó. Miért ne lenne?”
EU-s források és a gazdasági helyzet
A miniszter kiemelten foglalkozott az uniós források hazahozatalával. „Erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy augusztus végéig mindent megoldjunk – három hónap áll rendelkezésre arra, amire más államoknak több éve volt. Szomorú állapotban vettük át a helyreállítási alap (RRF) dossziéit elődeinktől” – mondta. Szerinte kifejezetten pozitív az Európai Bizottság munkatársainak hozzáállása, ők is tudják, hogy a magyar embereknek járnak ezek a források, és látják a gazdaságunk állapotát is.
„Hatalmas apparátus dolgozik azon, hogy ezt az utolsó eurócentig haza tudjuk hozni. A magyar diplomácia bilaterális utakon – az egyes fővárosokban – igyekszik ezért küzdeni” – tette hozzá.
Személyes motiváció és visszatérés
Orbán Anita az interjúban beszélt arról is, hogy 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt. Erről azt mondta, hogy 2014 elején-közepén vált világossá, hogy az orosz energiafüggés fenntartása lenne az egyik fő feladata. Nagyon zavarta a Pakssal kapcsolatos döntés. „Utána már látszott, hogy csúszunk egyre lejjebb. 2015 eleji távozásomat jócskán megelőzte, hogy tájékozódtam a kormányon kívüli pozíciókról” – mondta.
„Valóságos gyászfolyamat volt, amikor át kellett lépnem a privátszférába. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen módon alacsonyabb rendűnek gondolnám az üzleti életet a közszolgálathoz képest – egyszerűen nekem az utóbbi a hivatásom, így vagyok kódolva” – tette hozzá.
Következtetés
Orbán Anita interjúja egyértelmű irányváltást jelez a magyar külpolitikában: a szakmai alapú építkezés, a diplomáciai stílusváltás és a kompromisszumkészség hangsúlyozása mellett a kárpátaljai magyarok jogainak védelme továbbra is vörös vonal marad. Az EU-s források hazahozatala érdekében három hónapos intenzív munkát ígért, miközben az orosz kapcsolatok pragmatikus kezelését és a befolyásszerzési kísérletek feltérképezését is napirendre tűzte. A kérdés az, hogy a szavakat tettek követik-e, és a magyar diplomácia valóban visszatalál-e Európa szívébe.