„Bot a küllők között” – és ami mögötte van
Orbán Anita (Tisza Párt, leendő külügyminiszter) hétfőn az Európai Ügyek Bizottsága előtt egyértelművé tette: az új kormány aktív és konstruktív partner kíván lenni az Európai Unióban. „Magyarország a jövőben nem »bot a küllők között« akar lenni, hanem aktív és konstruktív szereplő” – fogalmazott a miniszterjelölt. A kijelentés mögött azonban konkrét tét áll: az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a migrációs paktum végrehajtása.
A Tisza-kormány számára ez az első komoly uniós próbatétel. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) a kampányban azt ígérte, hogy visszahozza az uniós forrásokat, de kevesebb szó esett arról, hogy ennek mi lenne az ára. Az Európai Bizottság ugyanis csak akkor oldja fel a Magyarországnak járó 3900 milliárd forintnyi helyreállítási alapot, ha az ország teljesíti a jogállamisági feltételeket – és ezek között szerepel a migrációs paktum maradéktalan végrehajtása is.
Mit jelent a migrációs paktum?
2026 júniusától hatályba lépnek az uniós migrációs paktum rendelkezései, amelyek kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menekültkérelmek tízezreinek elbírálását írják elő Magyarország számára. A paktum értelmében a tagállamok három lehetőség közül választhatnak: menedékkérők átvétele, technikai támogatás vagy pénzügyi hozzájárulás. Bóka János (Fidesz-KDNP, volt európai ügyekért felelős miniszter) korábban arra figyelmeztetett, hogy a paktum végrehajtásához körülbelül tízezer fős határ menti kapacitást kellene kiépíteni, ami lényegében egy tízezer fős migránstábor létrehozását jelentené. Magyarországnak évente fokozatosan növekvő számban kellene menekültkérelmeket elbírálnia, a végső szakaszban több mint 23 ezer ügyet évente.
Az Európai Unió Bírósága 2020 decemberében kimondta, hogy Magyarország több ponton megsértette az uniós menekültügyi és visszatérési szabályokat. Az uniós jogszabály szerint 28 napnál tovább nem lehetett volna „fogva tartani” a menedékkérő családokat. Ezalatt kellett elbírálni a kérelmüket. Meg nem született döntések esetén pedig be kellett volna engedni őket az adott országba a határidő lejárta után. A magyar kormány ezt nem tette meg, a bíróságon azzal érvelt, hogy Szerbia felé nyitottak voltak a tranzitzónák, tehát ezek nem minősültek fogvatartásnak, de ezt az érvet a bíróság nem fogadta el.
A Tisza kettős kommunikációja
A Tisza Párt a kampány alatt itthon kemény hangot ütött meg az illegális migrációval szemben. Magyar Péter tavaly még kifejezetten azt hangsúlyozta – erről a párt hivatalos YouTube-csatornáján videó is elérhető –, hogy a Tisza Párt a szigorú és következetes fellépés mellett lesz az illegális migrációval kapcsolatban, megtartja a déli határkerítést. Ezzel párhuzamosan a tiszás EP-képviselők Brüsszelben olyan javaslatokat támogattak, amelyek egyenesen a migrációs paktum végrehajtását szolgálják. Bóka János szerint a Tisza Párt szemmel láthatóan támogatja a migrációs paktum végrehajtását.
Orbán Viktor (Fidesz-KDNP, leköszönt miniszterelnök) már korábban számos alkalommal, világosan figyelmeztetett erre. A kampány egyik fontos eleme szerint a Tisza Párt, ha szándékában is állna, nem tudna nemet mondani Brüsszelnek; most pedig beigazolódni látszik, hogy valóban nem. A volt miniszterelnök a kampányidőszakban többek között a Harcosok órája című műsorban is hangsúlyozta: „Ha valaki ma azt mondja magáról, hogy európai politikus, és kompromisszumot akar az Európai Bizottsággal, akkor annak előfeltétele, hogy elfogadja a migrációs paktumot. A Tisza is erről beszél, csak jó fül kell hozzá.” Hozzátette: a paktum elfogadása azt jelenti, hogy több tízezer ember számára kell menekülttábort építeni – ez a kötelezettség már most is fennáll, csak Magyarország nem hajtja végre –, valamint Brüsszelből döntenek arról, hogy kik és mennyien jöjjenek Magyarországra. „A migrációs paktum Magyarország végét jelenti” – szögezte le Orbán Viktor.
Az EU-s pénzek ára
Orbán Anita hangsúlyozta: az EU-s pénzek megszerzése az egyik legfontosabb feladat, ehhez azonban jelentős jogalkotási munkára lesz szükség. Az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarország jelenleg semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve, a déli határvédelem évek óta többlépcsős rendszerben működik. A kérdés az, hogy a konstruktív partnerség meddig terjed – és mi lesz az ára. Az új kormány előtt az első komoly uniós próbatétel: migrációügyben Magyar Péternek a tárgyalóasztalnál kell bizonyítania, hogy a Tisza-kormány képes egyszerre megfelelni Brüsszel elvárásainak és a magyar választók biztonság iránti igényének.
A Tisza-kormány számára a tét nem kisebb, mint az uniós források sorsa. A helyreállítási alapból járó 3900 milliárd forintot csak akkor kaphatja meg az ország, ha teljesíti a jogállamisági feltételeket. A migrációs paktum végrehajtása azonban nemcsak politikai, hanem gyakorlati kihívás is: a határvédelem átalakítása, a menekültügyi rendszer újraszervezése és a szükséges infrastruktúra kiépítése hatalmas erőforrásokat igényel. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e úgy végrehajtani a paktumot, hogy közben megőrizze a magyar választók bizalmát – és hogy az EU-s pénzek valóban elérik-e a magyar gazdaságot, vagy a brüsszeli bürokrácia útvesztőiben vesznek el.