A bizalom visszaszerzése

Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter-jelölt) hétfő reggel az Európai Ügyek Bizottsága előtt tett ígéretet: Magyarország újra megbízható uniós partner lesz. „Túl gyakran voltunk ott a küllők között, és túl ritkán küllők” – fogalmazott, utalva az előző kormány elszigetelődésére. Szerinte ennek az ára az elveszett nemzetközi befolyás és bizalomvesztés.

A jelölt kiemelte, hogy az uniós pénzek hazahozása nem bürokratikus vagy pártpolitikai kérdés, hanem az önkormányzatoknak és családoknak fontos. „Az EU nem azt várja Magyarországtól, hogy olyat tegyen, ami rossz a magyar embereknek” – mondta, hozzátéve, hogy nem automatikus bólogatást várnak, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését és a korrupció elleni hatékony fellépést.

„Aki azt állítja, hogy nemzetellenes dolgokat kell tennie a kormánynak a pénz megszerzéséhez, az félrevezeti a magyarokat” – hangsúlyozta Orbán, aki azt is kiemelte, hogy az Országgyűlésnek kulcsszerepe lesz mindebben. Magyar Péter miniszterelnök már a választás után jelezte: sűrű jogalkotás várható augusztus 31-ig, hogy sikerüljön teljesíteni a helyreállítási alap lehívásának határidejét.

Vétó, de nem kampányeszköz

Orbán Anita megerősítette, hogy az új kormány élni fog a vétóval, de nem zsarolási technikaként vagy belpolitikai eszközként tekint rá. „Magyarország nem lesz gyenge és néma tagállam, de kiszámítható és megbízható partner lesz” – fogalmazott. A migrációval kapcsolatban azt közölte, hogy a határvédelem és az európai jog tisztelete nem zárja ki egymást.

Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, hogy az új kormány sem kíván részt venni a 90 milliárd eurós hitelben, ugyanakkor „Magyarország a béke pártján áll, se katonákat, se fegyvert nem küldünk Ukrajnába”. A csatlakozást érdemalapú, szigorú garanciákkal és a kárpátaljai magyar közösség jogainak teljes tiszteletben tartásával tudja elképzelni.

Bóka János: Felemás meghallgatás

Bóka János (Fidesz-KDNP, volt EU-ügyi miniszter) a meghallgatást „felemásnak” nevezte, mert az európai ügyek koordinációjáért felelős minisztert nem hallgatták meg. Szerinte a mai napon viszonylag szűk képet kaptunk a leendő Tisza-kormány Európa-politikájáról. Orbán Anitát három bizottság is meghallgatja – az Európai Ügyek, a Külügyi és a Nemzetbiztonsági Bizottság –, ami rekordnak számít az új kormányban.

A Tisza-kormány első lépései

Orbán Anita meghallgatása az első a sorban, de a Tisza-kormány számos más miniszterjelöltjét is meghallgatják a következő napokban. A kormányalakítás kezdeti fázisában vannak, és a jelöltek között vannak olyanok, akiknek csak egy, míg másoknak két-három bizottság előtt is meg kell jelenniük. Orbán Anita a csúcstartó, akit három bizottság is meghallgat.

A meghallgatás során Orbán Anita többször is hangsúlyozta, hogy az új kormány mindent megtesz azért, hogy „partnerként, ne problémaként” jelenjen meg az uniós döntéshozatalban. „Magyarország a vitákban nem a partvonalon fog állni, nem mások döntéseit kommentáljuk, hanem részt fogunk venni a döntéshozatalban” – mondta.

Következtetés

Orbán Anita meghallgatása egyértelművé tette, hogy az új kormány szakítani kíván az előző rendszer elszigetelődésével, ugyanakkor a vétó jogát fenntartja. A kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan fogják ezt megvalósítani, és hogy az EU-partnerek mennyire lesznek fogékonyak az új magyar álláspontra. A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e visszaszerezni a bizalmat, amelyet az előző kormány elvesztett.