„Fantasztikus aláírók” – de kik ők?

Orbán Balázs (Fidesz országgyűlési képviselő, az MCC kuratóriumának elnöke) csütörtökön a Facebookon osztotta meg az „Őrizzük meg az MCC-t!” című online petíciót. A kezdeményezést diákok indították, és már több mint 600-an írták alá. Orbán Balázs – aki korábban Orbán Viktor politikai igazgatója is volt, és a Fidesz kampányát irányította a 2026-os választáson – azt írta: „Az MCC három évtizede közösséget, tudást és lehetőséget jelent fiatalok ezrei számára – politikai vagy társadalmi háttértől függetlenül.”

A petíció szerint az MCC értéke nem a politikai címkékben, hanem a diákok barátságaiban és a határokon átívelő összetartozásban rejlik. Az aláírók között van Stumpf István volt alkotmánybíró, Kassai Lajos lovasíjász, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Kovács Zoltán közgazdász (MNB Monetáris Tanács), Cséfalvay Zoltán volt stratégiai államtitkár és Fa Nándor hajótervező. A lista vegyes: vannak benne NER-közeli személyek, de olyanok is, akiknek a szakmai háttere független a politikától.

A 3000 milliárdos tét

A kezdeményezés hátterében a Tisza Párt által benyújtott alaptörvény-módosítás áll, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vagyonát nemzeti vagyonná nyilvánítaná. A fideszes többség 2021-ben szavazta meg a kekva-törvényt, amely lehetővé tette 11 állami egyetem alapítványi fenntartásba terelését és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozását. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint ezekbe az alapítványokba 2024 végén több mint 3000 milliárd forintot szerveztek ki – az MCC alapítványa mintegy 505 milliárd forintot kezel.

A Tisza alkotmánymódosítása ezt a vagyont visszavenné az államhoz. A kérdés az, hogy ez hogyan érinti az MCC működését. Az MCC nemcsak tehetséggondozó programokat működtet: a portfóliójában van a Mandiner, az Inforádió, a Libri könyvkiadó és az MCC Feszt is. Alkonyi Zalán, az MCC munkatársa szerint a szervezetben politikai nyomás volt a kutatókon.

Tombor András: párbeszédet kezdeményezek

Tombor András, az MCC alapítója közleményben jelezte: párbeszédet kezdeményez a kormánnyal az intézmény további működéséről. „Egyetértek a szerdán nyilvánossá vált alaptörvény-módosítás rendelkezésével, hogy az állam által juttatott vagyont nemzeti vagyonnak tekintjük, ennélfogva készen kell állni a kölcsönös számadásra” – írta. Ugyanakkor hangsúlyozta: az MCC harminc éve a társadalmi mobilitás eszköze, és a diákok, oktatók sorsát is figyelembe kell venni.

Tombor szerint az MCC 2020-ban kapott jelentős vagyonjuttatást, utána visszavonult az alapítvány életéből. Most azonban kötelességének érzi, hogy fellépjen a védelmében. A kérdés az, hogy a párbeszéd mire vezet: a Tisza-kormány hajlandó-e kompromisszumra, vagy ragaszkodik a teljes vagyon-visszavételhez?

Tehetséggondozás vagy politikai hálózat?

Az MCC esete jól mutatja a NER örökségének kettősségét. Egyrészt az MCC valóban komoly tehetséggondozó programokat működtet: 8000 diák vesz részt a képzéseiben, Kárpát-medence-szerte. Másrészt az intézmény a Fidesz ideológiai támasza is volt: a Mandiner, az Inforádió és a Libri a NER médiabirodalmának részei. A kérdés az, hogy a tehetséggondozás túlélheti-e a politikai hálózat felszámolását.

A Tisza-kormány számára az a kihívás, hogy hogyan lehet megőrizni a szakmai értékeket anélkül, hogy a NER politikai struktúrái tovább éljenek. Az MCC esetében ez különösen nehéz, mert a vagyon és a politikai hálózat szorosan összefonódott. A petíció aláírói között vannak olyanok, akik a tehetséggondozást szeretnék megőrizni, de olyanok is, akik a NER fennmaradását remélik.

Következmények

Az MCC sorsa nemcsak a 8000 diákot érinti, hanem a magyar oktatási rendszer egészét is. Ha a Tisza-kormány visszaveszi a vagyont, az MCC működése ellehetetlenülhet. Ha viszont megtartja, az a NER politikai hálózatának továbbélését jelentheti. A kompromisszum keresése közben a kormánynak szem előtt kell tartania a diákok érdekeit, de a közpénzek átlátható felhasználását is.

Tombor András párbeszéd-kezdeményezése lehetőséget ad a konstruktív megoldásra. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e együttműködni, vagy ragaszkodik a teljes vagyon-visszavételhez. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy az MCC megőrizhető-e a NER politikai hálózata nélkül.