Bár Magyarország még nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), a Tisza választási programja és Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) ígérete szerint hamarosan az lesz. Laura Codruța Kövesi európai főügyész a Magyar Hangnak adott interjújában kijelentette: a csatlakozás technikailag egyszerű, és a döntés után azonnal megkezdődhet a munka.
A csatlakozás menete
A hivatalos eljárás az, hogy a magyar hatóságok levelet küldenek az Európai Bizottságnak, amelyben jelzik a csatlakozási szándékukat az EPPO-hoz. Ha a felek megegyeztek, és a magyar hatóságok beépítették az EPPO-rendeletet a magyar jogba, már kezdődhet a közös munka. Az időzítés és a szükséges jogalkotás sebessége kizárólag a magyar kormányon múlik. A lengyel csatlakozás tapasztalatait Kövesi pozitívan értékelte: szerinte bebizonyosodott, hogy az EPPO nem politikai fegyver, hanem hatékony eszköz a csalások elleni fellépésre. Ugyanakkor elismerte, hogy az intézmény erőforrásai végesek, és egy új tagállam belépése csak akkor lehet sikeres, ha az EPPO megfelelő támogatást kap, és hatékonyan tud működni európai szinten.
Visszamenőleges joghatóság – a kulcskérdés
Kövesi hangsúlyozta: a csatlakozás egyik kulcskérdése az időbeli hatáskör. Magyarország dönthet úgy, hogy az EPPO csak a csatlakozás után indult ügyekkel foglalkozzon, de választhatja a visszamenőleges joghatóságot is. Az uniós szabályozás szerint az Európai Ügyészség hatásköre elvben 2017-ig nyúlik vissza, vagyis eddig az évig elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekmények is vizsgálhatók lennének. Ennél korábbi ügyek – például 2010-es vagy 2015-ös esetek – viszont már kívül esnek az EPPO joghatóságán. Svédország a csatlakozás időpontjához kötötte ezt, Lengyelország viszont a visszamenőlegességről határozott, vagyis a hatáskör náluk 2021-től kezdődött, amikor az Európai Ügyészség elkezdett működni.
A főügyész egyértelművé tette: az EPPO nem kormányokat vagy politikai rendszereket vizsgál, hanem konkrét bűncselekményeket. Hatáskörük az uniós pénzügyi érdekeket sértő ügyekre korlátozódik, például támogatásokkal kapcsolatos csalásra, áfa- és vámcsalásokra. „Amint Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, megnyitjuk az irodánkat, és megkezdjük működésünket az önök országában. Minden olyan bűncselekményt kivizsgálunk, amely a hatáskörünkbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz útját vizsgáljuk, de nem minden egyes cent útját. Van egy küszöbérték: akkor van feladatunk, ha a kár meghaladja a 10 000 eurót, vagy – amennyiben áfa- vagy vámcsalásról van szó, amely legalább két tagállamot érint – ha a keletkezett kár meghaladja a 10 millió eurót” – mondta Kövesi.
A magyar hatóságokkal való együttműködés – múlt és jövő
Kövesi kitért arra is, hogy más tagállamok ügyei kapcsán az EPPO már korábban is kapcsolatban állt magyar hatóságokkal. Az áfacsalások esetében jónak nevezte az együttműködést, ugyanakkor politikailag érzékeny ügyekben előfordult, hogy a magyar fél saját hatáskörben indított vizsgálatot, amely aztán lezárult, megakadályozva az EPPO további eljárását az úgynevezett „non bis in idem” (ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetni) elv miatt. Szerinte a valódi kérdés most az, mit hoz a politikai változás, és hogyan viszonyul majd az új kormány az Európai Ügyészséghez. A Fidesz-rendszer alatt az ügyészség és nyomozó hatóságok politikai okokból szándékosan visszatartották a korrupciós ügyek nyomozatát; az új kormányzat után az ügyészség hirtelen aktivizálódása konkrét bizonyítéka annak, hogy az igazságszolgáltatás nem volt független, és a hatóságok vezetői a politikai utasítások alapján döntöttek a nyomozások ütemezéséről.
Vagyonvisszaszerzés és irodanyitás
A vagyonvisszaszerzés terén az Európai Ügyészség jelentős jogosítványokkal rendelkezik: képes bankszámlák zárolására, ingatlanok és más vagyontárgyak lefoglalására, és jogerős bírósági ítélet esetén az elkobzásra is. Kövesi szerint ez az EPPO egyik legnagyobb hozzáadott értéke. Magyarországi jelenlét esetén az EPPO önálló irodát nyitna, élén egy európai ügyésszel, aki független mind a magyar, mind az uniós politikától. Kövesi hangsúlyozta, hogy az EPPO nem „külföldi hatóság”, hanem a nemzeti rendszerbe integráltan működik. Ha az új magyar kormány hivatalosan is kinyilvánítja szándékát, kész Budapestre látogatni és megkezdeni az egyeztetéseket az Európai Ügyészség magyarországi irodájának létrehozásáról. Ha elindul a munka, akkor a tényleges nyomozásokat a meghatározott kritériumok alapján jelölt és kiválasztott, Magyarországon aktív ügyészek végeznék, magyar jog alapján, magyar bíróságok előtt, együttműködve a magyar rendőrséggel és hatóságokkal.
A Tisza-kormány és az uniós pénzek
A csatlakozás nemcsak a múlt feltárását szolgálja, hanem a jövőbeli uniós források biztosítását is. Magyar Péter kormánya 3900 milliárd forint uniós helyreállítási alapért tárgyalt az Európai Bizottsággal, és a csatlakozás az uniós jogállamisági mérföldkövek teljesítésének kritikus eszköze. A Tisza-kormány az Orbán-rendszer Ukrajna-ellenes blokádpolitikájának felszámolásával az EU-integráció támogatásán keresztül helyreállítja a nemzetközi jogállamisági normákat és az uniós szolidaritást.
Következtetés
A csatlakozás lehetősége történelmi lehetőséget kínál a magyar jogállamiság helyreállítására és a Fidesz-korszak uniós pénzeket érintő visszaéléseinek feltárására. Ugyanakkor a kérdés az, hogy az új kormány mennyire lesz képes ellenállni a NER rossz szokásainak, és valóban függetlenül hagyja-e működni az Európai Ügyészséget. A tét nem kisebb, mint az uniós források visszaszerzése és a demokratikus intézmények helyreállítása.