Az uniós pénzek: a magyar gazdaság újraindításának kulcsa
Az április 12-i választás után az Európai Bizottság delegációja érkezett Magyarországra, hogy tárgyaljon az új kormánnyal. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője hangsúlyozta: az uniós forrás nem könyöradomány, hanem ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett pénzekért és hazánk Európáért végzett munkájáért. Ez a keretezés fontos: nem segélyről, hanem a magyar befizetésekre alapított jogos igényről beszél.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek még egy fillért sem sikerült lehívnia a Covid-válság utáni helyreállítási alapból. A tét 3900 milliárd forint — egy olyan összeg, amely nélkül az elemzők szerint nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Az előző kormány alatt ez az összeg elszaladt, részben a jogállamisági aggályok miatt, részben a brüsszeli tárgyalások elhúzódása miatt.
A Tisza-kormány számára az uniós pénzek lehívása nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem a reformok finanszírozásának alapja is. Az új kormány a strukturális reformokra és az intézményi függetlenség helyreállítására szeretne fókuszálni — ezek azonban költségesek, és az uniós támogatás nélkül nehezen valósíthatók meg.
A jogállamisági vállalások: az EU-delegáció elvárásai
A tárgyalásokon Magyar Péter konkrét vállalásokat ismertette az Európai Bizottság delegációjával. Ezek a pontok nem véletlenül kerültek a napirendre — az EU 2022 óta korlátozza a magyar intézmények uniós finanszírozását, és ezek a vállalások közvetlenül az EU aggályaira válaszolnak.
Az első vállalás a korrupcióellenes intézkedések maradéktalan végrehajtása. Az Orbán-kormány alatt számos korrupciós ügy merült fel, amelyeket az EU és a nemzetközi szervezetek is dokumentáltak. Az új kormány ezt a területet prioritásként kezeli, és az EU számára ez a legfontosabb jel arra, hogy valódi változás történik.
A második pont az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Ez szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is bír: az Európai Ügyészség egy független intézmény, amely az EU-s költségvetést érő bűncselekményeket vizsgálja. A csatlakozás azt jelzi, hogy Magyarország hajlandó nemzetközi felügyelet alá vetni a saját ügyészségét.
A harmadik vállalás az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás szabadságának és függetlenségének helyreállítása. Ez a legszélesebb körű vállalás, és az Orbán-kormány alatt ezeken a területeken történt a legtöbb visszalépés. Az igazságszolgáltatás függetlenségét az EU 2020 óta kifogásolja; a sajtó szabadsága az előző kormány alatt jelentősen romlott; a felsőoktatás függetlenségét pedig a modellváltás során sérült meg.
Az egyetemi Erasmus-vita: évek óta húzódó konfliktus
A másik kritikus kérdés az egyetemi modellváltás körüli konfliktus, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférést közvetlenül érinti. Az Orbán-kormány 2019–2021 között az állami egyetemek többségét közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) fenntartásába helyezte. A modell lényege: az egyetem oktatási intézmény marad, de már nem állami költségvetési szerv, hanem egy magánjogi jogalanyként működő alapítvány fenntartja.
Az átalakulás elméletben rugalmasabb gazdálkodást, versenyképesebb béreket és gyorsabb döntéshozatalt hozhatott volna. A gyakorlatban azonban az EU aggályai jogosnak bizonyultak. Az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban kormányközeli szereplők ülnek — a Portfolio szerint 13 kormánytag van a 105 kuratóriumi tag között. Ez összeférhetetlenségi kockázatot jelent, mivel ezek a kuratóriumok közpénzből feltőkésített vagyon fölött rendelkeznek, formailag azonban magánjogi keretek és felelősségi szabályok között működnek.
Az EU 2022 végén azzal a céllal tiltotta le az új Erasmus- és Horizon-szerződéseket a KEKVA-egyetemekkel, hogy az uniós költségvetést védje az összeférhetetlenségi kockázatoktól. Ez azt jelenti, hogy a modellváltott egyetemek hallgatói nem mehetnek Erasmus-szal külföldre, és az intézmények nem pályázhatnak az EU kutatási programjaira. Mivel a hallgatók hozzávetőleg 70 százaléka tanul ezekben az intézményekben, ez egy jelentős korlátozás.
Az Orbán-kormány 2024 őszén módosította a szabályozást, de az Európai Bizottság ezt 2024 decemberében formálisan is elégtelennek minősítette, és fenntartotta a 2022 óta érvényben lévő korlátozásokat. Az EU konkrét kifogásai a mandátumidőre, az átláthatóságra és az összeférhetetlenségi szabályok hiányára vonatkoztak.
A Tisza-kormány lehetőségei
A Portfolio szerint azonban a Tisza-kormány akár heteken belül lezárhatja ezt az évek óta húzódó konfliktust. Ez azért lehetséges, mert az új kormány nyitottabbnak tűnik az EU elvárásaira, mint az Orbán-kabinet volt. A kormány számára az egyetemi függetlenség helyreállítása nem csupán az EU-s pénzek lehívásáról szól, hanem a felsőoktatás minőségének javításáról is.
A megoldás valószínűleg a kuratóriumok összetételének átláthatóbbá tétele, a kormányzati képviselet csökkentése, és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása lesz. Ez nem feltétlenül jelenti a modellváltás teljes visszavonását, hanem annak reformját az EU-s elvárások szerint.
A munka előtt álló feladatok
Magyar Péter szerint a leköszönő kormány hibáinak és bűneinek következményei nem tűnnek el egyik napról a másikra. Az új kormány azonban nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresi. Az uniós delegáció és a magyar kormány között teljes az egyetértés: el kell indulnia a valódi munkának, hogy a magyar embereknek járó uniós források végre megérkezzenek Magyarországra.
Az elemzők szerint az új kormány számára az első 100 nap kritikus lesz. Az EU-delegáció látogatása azt jelzi, hogy Brüsszel nyitott a tárgyalásokra, de a konkrét lépések meghozatalára is számít. A jogállamisági vállalások teljesítése, az egyetemi függetlenség helyreállítása, és az uniós pénzek lehívása összekapcsolódik: az egyik terület előrehaladása a másiknak is kedvez.
A magyar gazdaság helyreállítása, az intézmények függetlenségének visszaállítása, és az uniós integráció mélyítése — ezek az új kormány központi feladatai. Az első hetekben hozott döntések megmutatják majd, hogy az új kormány valóban képes-e ezeket a vállalásokat teljesíteni, vagy az Orbán-kormány rossz szokásai visszatérnek-e az új rendszerben.