„Nem a választási naptárhoz igazítjuk az ügyészi tevékenységet” – ezt mondta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a 24.hu-nak adott interjújában, amikor arról kérdezték, miért pont a 2026-os választás után kerültek előtérbe olyan ügyek, mint Sára Botond főispán gyanúsítása vagy Orbán Viktor testvére üzlettársának őrizetbe vétele. A legfőbb ügyész szerint ezekben az ügyekben „szépen haladt előre a nyomozás”, és most jutottak el odáig, hogy a nyilvánosság is érzékeli a cselekményeket.

Nagy Gábor Bálint – akit Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) korábban lemondásra szólított fel – határozottan állítja: nem érzett politikai nyomást. „Azzal, hogy politikusok mit mondanak, sem az ügyészség, sem én személy szerint nem szeretnék foglalkozni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a 2025 júniusa előtti időszakért csak azokért az ügyekért vállal felelősséget, amelyek előadó ügyészként az ő kezén mentek keresztül.

Balásy Gyula és a vagyonvisszaszerzés

A Balásy Gyula (a NER egyik ismert üzletembere) ügyében folyó nyomozásról a legfőbb ügyész elmondta: a büntetőeljárás még „a leendő miniszterelnök úrnak a Partizánban adott interjújával összefüggésben indult”. Gyanúsított egyelőre nincs, de a vagyonokat érintő kényszerintézkedéseket már alkalmaztak. A számlazárolások a bankok jelzései alapján történtek, és a NAV nyomozói úgy döntöttek, felmerült a bűncselekmény gyanúja.

A vagyonkimenekítésre utalva Nagy Gábor Bálint kijelentette: „Bárki is próbál vagy próbált vagyont kimenekíteni, az a rossz hírem, hogy nem fog sikerrel járni, visszaszerezzük, ha büntetőeljárás van vagy lesz ellene.” A Tisza Párt által felállítani tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal ötletét jónak tartja, „ha jól kidolgozzák az alapjait”.

A rezsimváltás hozadéka

A legfőbb ügyész szerint a politikai fordulat segítheti a nyomozásokat, mert „bizonyos emberek most úgy érzik, hogy jobb, ha megszólalnak”. Ugyanakkor hangsúlyozta: a korrupciós ügyekben nehéz bizonyítékot gyűjteni, mert „ezek olyan típusú ügyek, amelyekben érdekközösség van az elkövetők között”. A Völner Pál (korábbi igazságügyi államtitkár) ügyében emelt vádra utalva azt mondta: „ha vádat emeltek, akkor az azt jelenti, hogy van elegendő bizonyíték”.

A „Zsolti bácsi” és a politikai felelősség

A legfőbb ügyész a „Zsolti bácsira” vonatkozó kérdésre – amelyet Magyar Péter többször is említett – azt válaszolta: „Nem tudom, hogy ki az a Zsolti bácsi, azt sem tudjuk, hogy létezik-e”. Ez a válasz is azt tükrözi, hogy az ügyészség igyekszik távol tartani magát a politikai narratíváktól, és csak a bizonyítékokra koncentrálni.

Következtetés

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész interjúja azt az érzetet kelti, hogy az ügyészség – legalábbis az ő vezetése alatt – igyekszik független maradni, de a politikai változások objektíve kedvezőbb terepet teremtenek a NER-korrupciós ügyek felgöngyölítéséhez. A kérdés az, hogy ez a lendület meddig tart, és a Tisza-kormány mennyire lesz képes intézményesíteni ezt a folyamatot. A legfőbb ügyész szavai alapján a vagyonvisszaszerzés és a felelősségre vonás terén van esély az előrelépésre, de a politikai nyomásgyakorlás és az intézményi függetlenség kérdése továbbra is nyitott marad.