A székház, ahol a tudomány és a politika találkozik
Hétfőn délelőtt 10 órától a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pesti rakparthoz közeli székházának Díszterme ad otthont a 200. ünnepi közgyűlésnek. Az eseményen Freund Tamás MTA-elnök köszöntője után Magyar Péter leendő miniszterelnök mond beszédet. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is – közölte az Akadémia az MTI-vel.
Az ünnepi ülés díszelőadását Monok István, az MTA doktora, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartja. A program részeként átadják az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat.
Tudománypolitikai fordulat: a NER örökségének felszámolása
Az MTA április 16-án közölte: egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal. A közleményt Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes jegyezték. Az Akadémia kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését.
Ez éles váltás a távozó Fidesz-kormánnyal folytatott viták után. Az MTA több alkalommal bírálta a kutatóhálózat átszervezését és a HUN-REN rendszerének bevezetését, amely a centralizációt és a politikai instrumentalizációt erősítette. A Tisza Párt programja éppen ezt a folyamatot kívánja visszafordítani: a kutatói autonómia helyreállítását, az MTA szellemi és gazdasági függetlenségének visszaadását ígéri.
Tisztújítás: új vezetők, új irány
A közgyűlés kedden tisztújítással folytatódik. Az elnöki posztra négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választanak. A főtitkári tisztségért Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus indul. A főtitkárhelyettesi pozícióra Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus a jelölt. A közgyűlés emellett alelnököket és elnökségi tagokat is választ.
A tisztújítás azért szükséges, mert a jelenlegi tisztségviselők hároméves megbízatása az alapszabály értelmében idén májusban lejár. Az új vezetők megválasztása különös jelentőséggel bír: a Tisza-kormány tudománypolitikai irányváltásával párhuzamosan az Akadémiának is új stratégiát kell kialakítania.
Krasznahorkai László köszöntése és a kulturális program
Kedd délután köszöntik Krasznahorkai László Nobel-díjas írót, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagját. Az esemény részeként a székház előtt felavatják a Határtalan történet című műalkotás új kövét, majd az író felolvasást tart a közgyűlési tagoknak. A programot koncert és kerekasztal-beszélgetés zárja.
A hagyományoknak megfelelően a közgyűléshez kapcsolódva rendezik meg május 5-én a Külső Tagok Fórumát is. Május 6-án pedig a Fiatal Kutatók Fórumával zárul a program.
Mit jelent ez a magyar tudomány számára?
Magyar Péter részvétele az MTA 200. közgyűlésén szimbolikus jelentőségű. A leendő miniszterelnök személyes jelenléte azt üzeni: a Tisza-kormány komolyan veszi a tudománypolitikai reformot. Ugyanakkor a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. Az MTA és a HUN-REN közötti viszony rendezése, a kutatóintézetek autonómiájának helyreállítása és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása konkrét intézkedéseket igényel.
Az Akadémia és a Tisza Párt közötti párbeszéd megindulása mindenesetre ígéretes kezdet. A kérdés az, hogy a reformok valóban a kutatói szabadságot és a tudományos meritokráciát erősítik-e, vagy a politikai befolyás új formái jelennek meg. A következő hónapok döntései mutatják meg, hogy a magyar tudománypolitika valóban új fejezetet nyit.