„Végre nem kell azért harcolni”
Szerda délután Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a minisztérium épületében fogadta Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjét. A találkozó hangulata a HVG-nek nyilatkozó Nagy Erzsébet szerint „nagyon biztatónak” mondható, főleg az elmúlt évek tapasztalatai után. „Végre nem kell azért harcolni, hogy egyáltalán leüljön az emberrel tárgyalni egy miniszter” – mondta a szakszervezeti vezető. „Mi miniszterrel nem is beszéltünk az elmúlt években. De kivel beszéltünk volna: Pintér Sándorral?” – tette hozzá, utalva a Fidesz-kormány oktatáspolitikájának elszigeteltségére. Korábban Maruzsa Zoltán államtitkárral ugyan voltak egyeztetéseik, de neki – Nagy szerint – „nem volt semmire felhatalmazása”.
A megbeszélés középpontjában a gyorsan végrehajtható, de érdemi változások álltak. Lannert Judit a Facebook-oldalán azt írta: az elmúlt években „nagyon sok feszültség, kimondatlan probléma és bizalomvesztés halmozódott fel az oktatásban, ami sajnos nagyon rossz a gyerekeknek és a pedagógusoknak is”. A felek azonosították azokat a problémákat, amelyekben a leggyorsabban kell és lehet előre lépni, hogy szeptembertől már érezhető változások legyenek az iskolákban. A miniszter szerint a kormányváltással „nagy a várakozás a résztvevőkben, hogy valódi pozitív változások indulnak el a rendszerben”.
A TÉR: azonnali felfüggesztés vagy uniós kötelmek?
Az egyik legfeszítőbb kérdés a Pedagógus Teljesítményértékelő Rendszer (TÉR) volt. A PDSZ szerint ezt azonnal fel kellene függeszteni. „Most kellene feltölteni mindenféle teljesen fölösleges, gusztustalan adminisztrációt a KRÉTA-rendszerbe, és most jönnének órákat látogatni, ez az egész megalázó szisztéma most indulna igazán be” – fogalmazott Nagy Erzsébet. Lannert Judit ennél óvatosabban állt hozzá, mert a differenciált értékelés uniós kötelmekhez is kapcsolódik. Nagy Erzsébet szerint azonban „nem a TÉR van beleírva az uniós elvárásokba, hanem csak a differenciálás, ezt viszont lehet helyben is szabályozni”. A miniszter ígérete szerint megvizsgálják a kérdést, és szívesen veszi a PDSZ szakmai és jogi javaslatait. Ez a vita jól mutatja a reformok egyik buktatóját: a NER öröksége és az uniós elvárások közötti egyensúlyozást. A PDSZ szerint a differenciálás helyi szabályozása megoldható lenne, de a miniszter óvatossága arra utal, hogy a kormány nem akarja kockáztatni az uniós forrásokat.
Továbbképzés: „hülyeségekkel nem menne el az idő”
A tanártovábbképzési rendszer felülvizsgálata kapcsán Lannert Judit határozottabbnak tűnt. A jelenlegi szabályozás szerint minden tanárnak ötévente 120 óra továbbképzést kell elvégeznie, amelynek felét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). „Azt mondta, hogy ezt az egész rendszert felülvizsgálják, és lehetőleg ebben a formában megszüntetik” – idézte a minisztert Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy „így hülyeségekkel nem menne el az idő”. Ez a lépés a pedagógusok egyik legnagyobb bosszúságát szüntetheti meg: a kötelező, gyakran haszontalan továbbképzéseket, amelyeket a NER idején politikai tartalommal is megtöltöttek.
Jubileumi jutalmak és anyagi kérdések
A találkozón szóba került még a tanárok jubileumi jutalmának kifizetése, amely sok esetben elmaradt az utóbbi időben a különböző jogszabályi módosítások, munkavállalói jogviszonyváltozások miatt. Lannert megígérte, hogy utánanéznek a fedezetigénynek, és megpróbálják kigazdálkodni. Ez a kérdés is mutatja, hogy a NER öröksége nem csak szakmai, hanem anyagi természetű is: a pedagógusok bérének és juttatásainak rendezése komoly költségvetési forrásokat igényel.
A párbeszéd folytatódik – de meddig?
A miniszter és a szakszervezeti vezető megállapodott a párbeszéd folytatásában. Lannert Judit a bejegyzésében hangsúlyozta: „abban hisz, hogy csak az érintettek bevonásával és valós adatokra támaszkodva hozhatnak igazi változást jelentő döntéseket”. Nagy Erzsébet szerint „ma is több kérdésben kért be tőlünk szakmai anyagokat Lannert Judit”, ami a bizalomépítés jele. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető azt is jelezte: „Ebből azért lehet, hogy lesz még harc közöttünk, főképpen, ha a kötelező tagság is maradna.” – utalva a kamarai rendszerrel kapcsolatos vitákra, amelyeket a Tisza-kormány is érinteni fog.
A találkozó a Tisza-kormány oktatási reformjának egyik első konkrét lépése. A szakmai párbeszéd újraindítása mindenképpen üdvözlendő, és éles kontrasztot mutat a NER elszigetelő politikájával. A TÉR körüli óvatosság azonban arra utal, hogy a változások nem lesznek azonnaliak és fájdalommentesek. Az uniós kötelmekre hivatkozás a NER időszakából ismerős érv lehet, bár a PDSZ szerint a differenciálás helyben is szabályozható. A következő hetekben kiderül, hogy a miniszter ígéreteiből mennyi válik valóra, és hogy a pedagógusok valóban érzik-e a változást szeptemberre. A reformok sikerének kulcsa az lesz, hogy a kormány képes-e megtalálni az egyensúlyt a gyors, látványos intézkedések és a hosszú távú, szakmailag megalapozott átalakítás között.