A Klebelsberg Központ felülvizsgálata: a NER központosításának vége?
A Tisza-kormány kedd esti Magyar Közlönyben megjelent határozata szerint Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter felülvizsgálja a Klebelsberg Központ (KK) és a tankerületi központok belső szervezeti felépítését, személyi összetételét, feladatait, döntési és irányítási jogkörét, valamint gazdálkodását. A határidő július 15.
A vizsgálat párhuzamosan zajlik a KK elnökének, Hajnal Gabriellának a nyugdíjba vonulásával, aki 2018 augusztusa óta vezette a központot. A kormány célja az intézményi autonómia növelése – Magyar Éva kormányszóvivő szerint a túlzott központosítás nem oldotta, hanem fokozta a problémákat a közoktatásban.
A reform részeként a kormány elkötelezett az igazgatói jogkörök bővítése, a sztrájkjog helyreállítása és a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése mellett. A KK kommunikációs osztálya szerint a központ „tudomásul veszi” a határozatot, és minden segítséget megad a vizsgálathoz – ugyanakkor hangsúlyozták: a KK működése „nemcsak indokolt, hanem szükséges is”.
A NER öröksége és a reformok tétje
A Klebelsberg Központ a Fidesz-kormányok alatt jött létre, hogy központosítsa az iskolafenntartást – a gyakorlatban azonban a tanárok és igazgatók szerint a bürokrácia nőtt, a döntési szabadság csökkent. A Tisza-kormány most ezt a rendszert vizsgálja felül, de a kérdés az: vajon a vizsgálat valóban a NER központosításának felszámolását hozza, vagy csak egy újabb átszervezés lesz?
A kormány határozata szerint a jövőben az intézményigazgatókat közvetlenül kellene bevonni a tankerületi döntésekbe, és növelni kell az intézményi szervezetek autonómiáját. Ugyanakkor a kormány nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartásának jogait 100 százalékosan visszaadják az önkormányzatoknak – ami azt jelzi, hogy a reform nem lesz teljes körű.
A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás előkészítése is a kormány prioritásai között szerepel, a javaslatot június 15-ig kell bemutatni. A támogatás a rászoruló családoknak nyújtana segítséget, de a pontos kritériumok még kidolgozás alatt állnak.
A sztrájkjog helyreállítása és a pedagógusok jogai
A kormány határozata kiemelten foglalkozik a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállításával, különös tekintettel a sztrájkjogra. Lannert Judit miniszter-jelölti meghallgatásán is beszélt arról, hogy a sztrájkjogot helyre kell állítani, és a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokat rehabilitálni kell. Ez a lépés a NER egyik legvitatottabb intézkedésének visszafordítását jelentené – a Fidesz-kormány ugyanis 2022-ben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát, ami országos tiltakozásokat váltott ki.
A határozat emellett a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) működésének vizsgálatát is előírja. Az NPK tagsága a jövőben nem lesz kötelező – ez a szakmai szervezet autonómiájának növelését célozza, de egyben a NER által létrehozott intézmények gyengítését is.
Mit várhatunk a reformtól?
A Tisza-kormány oktatási reformjai eddig ígéretesek: a szakmai párbeszéd helyreállítása, a sztrájkjog visszaállítása és a kirúgott tanárok rehabilitációja mind olyan lépések, amelyeket a pedagógusok és a civil szervezetek régóta követeltek. A Klebelsberg Központ felülvizsgálata azonban kulcsfontosságú lesz: ha a kormány valóban lebontja a központosított rendszert, az a NER egyik legkárosabb intézményének végét jelentheti. Ha viszont csak átszervezés történik, a reformok hitelessége sérülhet.
A kormány határozata szerint a vizsgálatnak ki kell terjednie a KK és a tankerületi központok eddigi működésének szakszerűségére és jogszerűségére is. Ez azt jelenti, hogy a múltbeli hibák feltárása is napirendre kerül – ami a NER rendszerének átfogó kritikáját is magában hordozza.
A helyi közösségek szerepe
Magyar Éva kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány nem tervezi, hogy az állami iskolák fenntartásának jogait 100 százalékosan visszaadják az önkormányzatoknak, de szeretnék, ha a helyi közösségeknek nagyobb beleszólásuk lenne az oktatási-nevelési intézmények működésébe. Ez a kijelentés azt jelzi, hogy a reform nem a teljes decentralizációt célozza, hanem egyfajta hibrid modellt – ahol az állami fenntartás megmarad, de a helyi döntési jogkörök bővülnek.
A kérdés azonban az: vajon ez a hibrid modell elegendő lesz-e a NER központosításának káros hatásainak felszámolására? A pedagógusok és igazgatók régóta panaszkodnak a túlzott bürokráciára és a döntési szabadság hiányára – ha a reform csak részleges, a problémák továbbra is fennmaradhatnak.
Összegzés
A Tisza-kormány oktatási reformjai eddig pozitív irányt mutatnak: a szakmai párbeszéd helyreállítása, a sztrájkjog visszaállítása és a kirúgott tanárok rehabilitációja mind olyan lépések, amelyeket a pedagógusok és a civil szervezetek régóta követeltek. A Klebelsberg Központ felülvizsgálata azonban kulcsfontosságú lesz: ha a kormány valóban lebontja a központosított rendszert, az a NER egyik legkárosabb intézményének végét jelentheti. Ha viszont csak átszervezés történik, a reformok hitelessége sérülhet.
A következő hetekben derül ki, hogy Lannert Judit mennyire lesz képes keresztülvinni a változásokat – és hogy a Tisza-kormány valóban képes-e szakítani a NER központosítási hagyományaival.