Beavatkozás a közmédiánál
Kedd este Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy Facebook-videóban jelentette be: költségvetési biztost rendelnek ki a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). A lépésre azután került sor, hogy az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága hét nem és öt igen szavazattal nem fogadta el az NMHH 2025-ös zárszámadását.
„Sokféle olyan szempont merült fel, amely az NMHH, illetve az MTVA gazdálkodásával és működésével kapcsolatosan aggályokat fogalmazott meg” – mondta Tarr. A miniszter szerint a pénzügyminiszterrel közösen úgy döntöttek, hogy költségvetési biztost neveznek ki, aki felügyeli a működést, és megakadályozza, hogy olyan kötelezettségvállalások vagy vagyonelidegenítések történjenek, amelyek veszélyeztethetik az intézmények gazdálkodását.
A bizottsági ülés részletei
A bizottsági ülésen Koltay András, az NMHH elnöke ismertette a közmédia 2025-ös pénzügyi adatait. Az MTVA összes kiadása 157 milliárd forint volt, miközben a bevételek 155,1 milliárd forintot tettek ki – ebből 6,9 milliárd forint származott kereskedelmi tevékenységből. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője élesen bírálta a beszámoló hiányosságait: a dologi és személyi jellegű kiadásokról mindössze egy egyoldalas dokumentumot kaptak a képviselők. Koltay erre azzal védekezett, hogy a Médiatanács tagjainak bérét a médiatörvényben állapították meg, így abban nekik nincs mozgásterük.
A bizottsági elutasítás után Tarr Zoltán azonnali lépéseket ígért. „Nem vártunk tovább, azonnali lépéseket tettünk: a pénzügyminiszterrel közösen költségvetési biztost rendelünk ki az intézményekhez” – mondta a miniszter.
Az NMHH jogi aggályai
Az NMHH a sajtóból értesült a kirendelésről – a kormányzat részéről előzetesen nem érkezett megkeresés hozzájuk. Közleményükben élesen reagáltak: „Jelenleg – az államháztartásról szóló törvény ismeretében – nem látjuk, hogy miként rendelhető ki jogszerűen költségvetési biztos vagy esetleg költségvetési felügyelő a megjelölt szervekhez.” Hozzátették ugyanakkor, hogy az NMHH és az MTVA működése transzparens, és együttműködési készségüket fejezik ki minden olyan eljárásban, amely megfelel a jogszabályoknak.
A jogi aggályok komoly kérdéseket vetnek fel. Az államháztartásról szóló törvény ugyanis szigorú keretek között szabályozza, hogy mely szervezetekhez rendelhető ki költségvetési biztos. Az NMHH és az MTVA státusza – különösen az NMHH független hatósági pozíciója – megkérdőjelezheti a kirendelés jogszerűségét.
A Tisza-kormány közmédia-politikája
A Tisza-kormány korábban bejelentette, hogy teljes körűen átvilágítja a közmédia gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit és hírszerkesztési gyakorlatát. Tarr Zoltán egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: a közmédia átalakítása két lépcsőben zajlik – először a súlyos kiegyensúlyozatlanságot kell kezelni, majd a médiatörvényt kell átalakítani. Május 31-ig moratóriumot hirdettek, hogy a nagy szervezetek „önkritikát gyakorolhassanak”.
Magyar Péter miniszterelnök is napirendre vette a közmédia kérdését. Az Országgyűlés plenáris ülésén azt mondta: a közmédia jelenlegi vezetőinek távozniuk kellene, és ha ezt nem teszik meg önként, a kormány megteremti a szükséges jogszabályi feltételeket a változásokhoz.
NER-eszköz vagy szükséges beavatkozás?
A költségvetési biztos kirendelése ambivalens érzéseket kelt. Egyrészt érthető, hogy a kormány gyorsan reagál a pénzügyi aggályokra – a 157 milliárd forintos kiadás és a hiányos beszámoló valóban aggodalomra adhat okot. Másrészt az NMHH független hatóság, és a kirendelés jogi alapjainak tisztázatlansága a NER azon rossz szokásait idézi, amikor a kormány közvetlenül avatkozott be a médiafelügyelet működésébe.
A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e úgy beavatkozni a közmédia működésébe, hogy közben tiszteletben tartja a jogállami kereteket és a független intézmények autonómiáját? Vagy a NER eszköztárához nyúl, amikor pénzügyi felügyelőt küld egy független hatósághoz? A következő hetekben kiderül: a költségvetési biztos munkája és a tervezett médiatörvény-módosítás iránya megmutatja, hogy valódi reform vagy újabb hatalomkoncentráció zajlik.