„Nem aktuális éppen” – a miniszterelnöki ambíciókról
Orbán Viktor kedden Felcsúton, háza előtt futott össze az RTL Házon kívül stábjával. A riporter arról kérdezte a volt miniszterelnököt, szeretne-e még miniszterelnök lenni. Orbán rövidre zárta a beszélgetést: „Nem aktuális éppen, úgy látom” – mondta, majd kisbuszba szállt. A válasz tömörsége jól mutatja: a volt kormányfő nem kíván részletesen nyilatkozni a jövőbeli terveiről, miközben a Tisza Párt éppen azon dolgozik, hogy ez a lehetőség soha többé ne nyíljon meg előtte.
„Én? Ugyan már!” – az elszámoltatás kérdése
A riporter ezután arról kérdezte Orbánt, tart-e attól, hogy ő vagy egy családtagja bíróság elé kerülhet az elszámoltatás során. A volt miniszterelnök határozottan válaszolt: „Én? Ugyan már, hát miért? A törvényeket betartom és betartatom, erre tettem esküt. Minden eskümet megtartottam, ezt is.” A válasz mögött azonban ott a kérdés: vajon a jogállami elszámoltatás valóban csak a törvénysértőket érinti, vagy a politikai felelősségre vonás is része lesz az új kormányzat rendszerváltó ígéreteinek? A Tisza Párt eddigi nyilatkozatai alapján az elszámoltatás elsősorban a közpénzekkel való visszaélésekre és a korrupciós ügyekre fókuszálna, nem pedig a politikai ellenfelek üldözésére.
A Lex Orbán háttere
A megszólalás előzménye, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény módosítására vonatkozó első javaslatát. A párt korábban többször jelezte: kormányra kerülve két ciklusban maximalizálná a miniszterelnöki mandátumot, és ezt a szabályt visszamenőlegesen is alkalmazná. Ez azt jelentené, hogy Orbán Viktor a jövőben nem lehetne újra kormányfő. A javaslat emellett megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és rögzíti, hogy az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
A Tisza Párt az „elmúlt években tapasztalt miniszterelnöki túlhatalom megismétlődésének megakadályozása miatt” kezdeményezte a változtatást. A javaslatot a leghamarabb jövő héten tárgyalhatja az Országgyűlés, a módosító javaslatok benyújtására péntekig van lehetőség.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A Lex Orbán néven elhíresült alkotmánymódosítás nemcsak Orbán Viktort zárja ki a jövőbeli miniszterelnöki pozícióból, hanem Magyar Pétert is korlátozza: ha a Tisza Párt megnyeri a 2030-as választásokat is, akkor a pártelnök-miniszterelnök legfeljebb 2034-ig lehet hivatalban. Ez a lépés a hatalomkoncentráció megelőzését szolgálja, és egyúttal üzenet a választóknak: a Tisza Párt nem akar újabb „erős ember” rendszert építeni.
A javaslat ugyanakkor felveti a visszamenőleges hatály kérdését. Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan miniszterelnök, így a két ciklusos korlátozás visszamenőleges alkalmazása gyakorlatilag azonnali hatállyal kizárja őt a további kormányfői pozícióból. Ez jogilag vitatható lehet, de a Tisza Párt kétharmados többsége lehetővé teszi a módosítás elfogadását.
Az elszámoltatás kérdőjelei
Orbán Viktor válasza – miszerint nincs mitől tartania – nem oszlatja el a kérdést: vajon a jogállami elszámoltatás valóban csak a törvénysértőket érinti, vagy a politikai felelősségre vonás is része lesz az új kormányzat rendszerváltó ígéreteinek? A Tisza Párt eddigi nyilatkozatai alapján az elszámoltatás elsősorban a közpénzekkel való visszaélésekre és a korrupciós ügyekre fókuszálna, nem pedig a politikai ellenfelek üldözésére. Ugyanakkor a civil szervezetek és a sajtó folyamatosan figyelmeztetnek: az elszámoltatásnak független bíróságok előtt kell zajlania, és nem válhat politikai fegyverré.
Következtetés
Orbán Viktor felcsúti megszólalása tömör és határozott volt, de nem adott választ a mögöttes kérdésekre. A Tisza Párt alaptörvény-módosítása és az elszámoltatás ígérete olyan folyamatokat indított el, amelyek hosszú távon meghatározhatják a magyar politikai rendszer működését. A következő hetekben kiderül, hogy a jogállami keretek között zajló elszámoltatás valóban a múlt rendszer hibáinak feltárását szolgálja-e, vagy újabb politikai csatározások színterévé válik.