A szerződés, amit a választások előtt kötöttek

Alig két hónappal a 2026-os választások előtt, idén februárban írta alá Hankó Balázs (Fidesz, volt kulturális és innovációs miniszter) azt a finanszírozási szerződést, amely 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forintot biztosít az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványnak. A dokumentumot a Magyar Hang közérdekű adatigénylés révén szerezte meg – a szerződés összegét addig titkolták.

Az alapítványt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti kuratóriumi elnökként, aki a Fidesszel jó viszonyt ápol. A szervezetet tavaly novemberben hozták létre közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) formájában – pont olyan konstrukcióban, amelyekbe a NER korábban több mint 3000 milliárd forint állami vagyont pakolt át, és amelyeket a Tisza-kormány ígérete szerint meg kíván szüntetni.

Mit vállalt az alapítvány?

A szerződés szerint az alapítvány vállalja, hogy „legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint mintegy 50 kiemelkedően tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutató számára hozzon létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben országos tehetséggondozási rendszert épít ki”. Április végéig már 22,4 milliárd forintot folyósítottak, emellett évi 400 millió forintos, inflációkövető működési támogatás is jár.

A célok között szerepel a tudományos tehetséggondozás támogatása, a világ élvonalához tartozó kutatók Magyarországra vonzása, valamint a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése.

A szerződés feltételei: erős kéz az alapítványnak

A dokumentum ugyanakkor erős kezet ad az alapítványnak: a megállapodást csak kölcsönös egyetértéssel lehet módosítani, és az állam akkor kezdeményezheti a módosítást, ha az alapítvány jelentősen eltér a vállaltaktól, vagy ha Krausz Ferenc már nem vezeti a kuratóriumot. A miniszter 180 napos felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, ha az alapítvány nem közfeladatokra fordítja a pénzt, vagy nem biztosítja az ellenőrzési feltételeket.

A Tisza-kormány dilemmája

A Tisza-kormánynak most kell döntenie: tiszteletben tartja a szerződést, vagy él a felmondás lehetőségével. A kérdés nemcsak jogi, hanem politikai is: Krausz Ferenc nemzetközi tekintélye és a kutatás-fejlesztés ügye is a mérlegen van. A kormány ígérete szerint felszámolná a kekva-rendszert, de egy 261,7 milliárdos szerződés felmondása komoly jogi és reputációs kockázatokkal járhat.

A helyzetet bonyolítja, hogy Krausz Ferenc korábban a Telexnek nyilatkozva kijelentette: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget. Ez azt is jelentheti, hogy az alapítvány maga is kivár, mielőtt beindítaná a vállalt programokat.

A NER öröksége

Hankó Balázs nemcsak Krausz alapítványával volt bőkezű: a volt miniszter a Nemzeti Kulturális Alapból is osztogatott támogatásokat fideszes holdudvarhoz tartozó szervezeteknek és celebeknek. A [Hankó egyedül döntött: 17 milliárd a Fidesz-celebeknek](/cikk/hanko-balazs-nka-17-milliard-forint-botrany) című cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan osztott ki a miniszter egyedül 17 milliárd forintot a választások előtt.

A Tisza-kormány előtt álló feladat nem kicsi: a NER által létrehozott, átláthatatlan pénzügyi konstrukciók felszámolása mellett olyan szerződéseket is kezelnie kell, amelyeket az előző kormány kötött, és amelyeket nehéz felmondani anélkül, hogy az ország nemzetközi hitelessége sérüljön.