A botrány kirobbanása

Molnár Áron múlt héten a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsorában beszélt először arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) 17 milliárd forintnyi "kulturális támogatást" osztott ki a kampányidőszakban. A kedvezményezetteknek többek között Tóth Gabi, Dopeman, Pataky Attila, Muri Enikő és Gáspár Győző közül kerültek ki — mindannyian Fidesz-közeli közéleti szereplők.

Molnár szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs hozzájárulása kellett. A jogszabályok szerint a megítélt támogatásokat és a döntéshozó kuratórium összetételét az NKA honlapján közzé kellett volna tenni, ez azonban csak az ügy nyilvánosságra kerülése után történt meg.

A 447-es keret: egyedüli döntésköri anomália

Molnár felhívta a figyelmet arra, hogy Hankónak az NKA-n belül van egy saját miniszteri kerete — a 447-es pályázati kód alatt. Ez az anomália a szokásos NKA-működésből: "A 447-es keret sorsáról egyedül, egy személyben Hankó Balázs dönt. A miniszter ebből a pénzből a törvény szerint kiírhat nyilvános felhívásokat is, de ő szinte kivétel nélkül csak egyedi kérelmeket támogat ebből az összegből."

Ebből a keretből Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett cége 101 millió forintot, Fásy Ádám saját cége 82 millió forintot kapott — összesen 183 millió forint. Molnár szerint ez "kristálytisztán" mutatja, hogy nem a kultúrára szánt pénzeket költötték el, hanem kampányfinanszírozásról van szó.

Weyer Balázs: "Ez nem NKA-ügy, hanem Hankó-ügy"

Weyer Balázs (Music Hungary Szövetség elnöke, muzikológus) Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy ez nem sima NKA-s pályáztatási mód. Szerinte az úgynevezett "kollégiumnak" csúfolt valami több pénzt osztott el, mint az NKA összes művészeti ágat és rendezvényt lefedő minden kollégiuma együtt.

"Egy rendes kollégiumnál sosem lehet ekkora összegeket kapni, egyszámjegyű milliókon, néha százezreken megy a harc. Ha ez a pénz, amiről senki sem tudott, is a rendes kollégiumi rendszeren belül lett volna kipályáztatva, abból csodákat lehetett volna tenni" — írta Weyer.

Weyer szerint a pályázati felhívásoknak van nyilvános archívuma, és ott látszik, hogy nem volt ilyen nyilvános pályázati felhívás. "Ez a »kollégiumnak« csúfolt valami fügefalevélként keresztülfolyatták az NKA-t kiszolgáló platformon, hogy úgy lehessen csinálni, mintha." Weyer végkövetkeztetése: "Az alapján a kevés alapján, amit látok, ez nem NKA-ügy, hanem Hankó-ügy."

Hankó válasza: "Tudatos ferdítés"

Hankó Balázs a Magyar Nemzetben reagált a vádakra. "Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják" — mondta. Szerinte a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében történt, meghatározott szakmai szempontok alapján, azokból nem csurgattak vissza semmit a választókerületi kampányába.

A miniszter azt állította, hogy a 17 milliárd forintos támogatási keretből 78 alkotó részesült átlagosan 3,1 millió forintban, ami összesen 244 millió forintot jelent. Hozzátette: több mint 900 közösségépítő program valósult meg közel tízmilliárd forint értékben, és számos más kiemelt kulturális projekt támogatást kapott.

Intézményi következmények

Bús Balázs (Fidesz, volt óbudai polgármester, 2006–2019 között Óbuda polgármestere) lemondott az NKA alelnöki posztjáról. Bús először 2021–2024 között dolgozott az NKA alelnökeként, majd egy rövid szünet után — amikor újraindult a III. kerületi polgármesteri székért, de hiába — 2024 őszén másodszor is NKA-alelnök lett. Az ügy nyilvánosságra kerülése után azonban visszalépett.

A Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.

A feljelentés alapja: átláthatóság hiánya

A szövetség közleménye rámutatott: a 17,6 milliárdos összeget 1088 döntésben osztották ki, ezek közül azonban csak két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többiről azonban sem nyilvános, sem meghívásos felhívás nem mesél.

Ennek fényében felmerül, hogy:
- a pályázatokat egyszerűen nem tették közzé,
- a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak,
- a döntések és döntéshozók személye nem került időben nyilvánosságra,
- a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak,
- a nyilvánosan elérhető információk alapján egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is megjelentek.

Rendszerszintű kérdések

Az ügy rávilágít arra, hogy az intézményi átláthatóság és a közpénz-kezelés gyakorlatai nem változtak meg jelentősen az új kormányzat alatt. Molnár Áron szerint "ezek ellopott adófizetői forintok", és újra kell gondolni az egész kulturális támogatói rendszert, hogy valódi alkotók kaphassanak támogatást.

Weyer Balázs szerint az NKA pályázati rendszerét sok jogos kritika illeti, és sok mindent kellene megváltoztatni rajta, de szigorú és transzparens adminisztráció jellemzi — ellentétben ezzel a kerettel. Az ügy azt mutatja, hogy a civil társadalom aktív felügyelete és az intézményi reformok mélyítése szükséges a jogállamiság és az átláthatóság helyreállításához.