Egy érettségi feladat, ami megosztotta a közvéleményt
Május 4-én elindult a 2025/2026-os tanév érettségi szezonja a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgáival. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 1170 helyszínen több mint 148 ezren érettségiznek. A feladatok között Jókai Mór életpályáját bemutató szöveg mellett egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdés is szerepelt. Ez a döntés azonnal heves vitát váltott ki a politikai és civil szervezetek körében.
A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Barkóczi Balázs, leköszönő országgyűlési képviselő a közösségi oldalán élesen bírálta a döntést. „Azért hihetetlen, hogy a teljesen dilettáns, értéktelen, nyíltan fasiszta Wass Albert nem tud kirohadni a magyar irodalomtanításból” – írta. Barkóczi megfogalmazása azonban maga is vitát kavart: sokan túlzónak és durvának tartották a „kirohadni” kifejezést, ami a közéleti diskurzus minőségének romlását jelzi. A DK szóvivőjének stílusa inkább a NER időszakának hangnemét idézi, semmint a konstruktív kritikáét.
A Mazsihisz álláspontja: tények és követelések
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményben ítélte el a feladatot. Emlékeztettek arra, hogy Wass Albert egész életében büszkén hangoztatta antiszemita nézeteit, sőt egy művében „patkányként” ábrázolta a zsidóságot. Azt is kiemelték, hogy az író az 1980-as években is munkatársa volt az Új Hídfő című, nyilas lapnak, amelynek főszerkesztője Fiala Ferenc, a Szálasi-kormány sajtófőnöke volt.
A Mazsihisz szerint „ez a nyilas nézeteket valló szerző utoljára szerepelt magyar érettségin. Reméljük, a következő évek kormányzati kultúrpolitikája nem várja el a magyar fiatalságtól, hogy Wass Albert életéből és műveiből is felkészüljön nagy, meghatározó középiskolai megmérettetésére.” A szervezet azt javasolta az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet, mert „ennek a nyilas szerzőnek nincs helye az irodalmi tananyagban”.
Wass Albert öröksége: tények és viták
Wass Albert kétszeres Baumgarten-díjas erdélyi magyar író és költő. 1993. augusztus 20-án Antall József miniszterelnök előterjesztésére Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta neki. A díjat a következő évben, 1994-ben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adta át neki otthonában.
Ugyanakkor Wass Albert életműve és közéleti szerepvállalása régóta vitatott. Támogatói a magyar irodalom kiemelkedő alakjának tartják, aki a trianoni trauma feldolgozásában játszott szerepet. Kritikusai viszont antiszemita nézeteire és a nyilas lapnál vállalt munkásságára hívják fel a figyelmet. A vita nem új keletű: a 2010-es években a Fidesz-kormányzat alatt Wass Albert műveit több iskolában is kötelező olvasmányként tanították, ami akkor is heves ellenkezést váltott ki.
A Tisza-kormány előtti kihívás
Az ügy az új Tisza-kormány oktatási reformjának egyik első próbaköve lehet. Az oktatási miniszter, Lannert Judit eddig a szakmai párbeszéd és a pedagógusok bevonásának fontosságát hangsúlyozta. A kérdés az, hogy a kormány hogyan reagál a Mazsihisz és a DK kritikájára: felülvizsgálja-e a tananyagot, vagy a szakmai autonómia jegyében az iskolákra bízza a döntést.
A vita rávilágít arra, hogy a NER öröksége – a politikai és ideológiai csatározások a kultúrában – még mindig jelen van, és az új kormánynak is meg kell küzdenie ezzel. Az oktatási reformok szakmai alapon történő megvalósítása, a pedagógusok tapasztalatára építő átalakítás és a társadalmi felzárkóztatás oktatáson keresztül – ezek mind olyan célok, amelyeket a Tisza-kormány megfogalmazott. Azonban a konkrét tananyag-kérdésekben, mint például Wass Albert helye a tantervben, a kormánynak egyensúlyoznia kell a szakmai szempontok, a társadalmi érzékenység és a politikai nyomás között.
Következtetés
A Wass Albert-ügy nem csupán egy érettségi feladatról szól. Arról is, hogy az új demokráciában hogyan kezeljük a múlt örökségét, hogyan egyeztetjük össze a szakmai autonómiát a társadalmi felelősséggel, és hogyan kerüljük el a NER időszakának politikai és ideológiai csatározásait. A Tisza-kormány első lépései ezen a téren sokat elárulnak majd arról, hogy valóban képes-e a demokratikus megújulásra és a konstruktív párbeszédre.