A tilalom árnyoldala

A Tisza-kormány által június 1-jére tervezett vendégmunkás-behozatali tilalom komoly gazdasági kockázatokkal járhat – figyelmeztet a WHC Csoport és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A WHC nemrégiben végzett felmérése szerint a megkérdezett piaci szereplők 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal megoldani a munkaerőigényét. A cégek több mint 90 százaléka nehéznek vagy rendkívül nehéznek nevezte a magyar dolgozók megtalálását és megtartását.

Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője a Mandinernek úgy fogalmazott: „A Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják. Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket. Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.”

A felmérés további adatai is aggasztóak: a válaszadók 81,5 százaléka azt mondta, külső munkaerő-közvetítő nélkül nem tudná megoldani harmadik országbeli dolgozók toborzását és foglalkoztatását. Ez arra utal, hogy a vállalatok nemcsak a munkaerőtől, hanem a közvetítői infrastruktúrától is függenek.

A VOSZ: fokozatos szigorítás kell

A VOSZ elnökhelyettese, Gazsi Attila a 24.hu-nak hangsúlyozta: a belső munkaerő-tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék. „Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani” – mondta.

A VOSZ szerint a szabályozásnak elsősorban a visszaéléseket kellene visszaszorítania, nem pedig a működő, ellenőrzött rendszereket felszámolnia. Javaslatuk szerint a magyar munkavállalók elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni, de a harmadik országbeli dolgozók alkalmazását továbbra is lehetővé kell tenni ott, ahol nincs elegendő hazai munkaerő.

A VOSZ öt alapelvet fogalmazott meg az újraszabályozáshoz:
- A magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni.
- Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.
- A szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie: az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani.
- Ehhez erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes – szankciókra van szükség.
- Meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit.

Az inaktívak mozgósítása: hosszú távú feladat

A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható, hiszen többségük komoly egészségügyi, szociális vagy strukturális hátránnyal küzd. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra – rehabilitációra, átképzésre és lépcsőzetes társadalmi-munkaerőpiaci integrációra – van szükség.

„Ha ezt a folyamatot még idén, szisztematikusan el is kezdjük, legkorábban 5–10 év, bizonyos térségekben akár csak több generáció múlva realizálódhat belőlük teljes értékű, önálló munkavállalói bázis” – hangsúlyozza a vállalat.

Mit lép a kormány?

A Tisza-kormány eddig nem reagált hivatalosan a munkáltatói érdekképviseletek felhívására. A kérdés azonban nem halogatható: a június 1-jei határidő közeledtével a vállalatoknak egyre kevesebb idejük marad a felkészülésre. A WHC és a VOSZ is azonnali, érdemi szakmai egyeztetést sürget a döntéshozókkal, hogy a tilalom ne okozzon visszafordíthatatlan károkat a magyar gazdaságban.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Tisza-kormány örökölte a Fidesz által hátrahagyott 6,8 százalékos költségvetési hiányt, ami szűkíti a mozgásteret. A gazdaságpolitikai döntéseknél a rövid távú populista intézkedések helyett strukturális reformokra lenne szükség – a vendégmunkás-kérdés pontosan ilyen terület.

A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e párbeszédet folytatni a munkáltatói érdekképviseletekkel, vagy a NER-re jellemző „fűnyíróelv” tér vissza az új adminisztrációban. A tét nem kisebb, mint a magyar gazdaság versenyképessége és százezrek munkahelye.