„Tudomásunkra jutott” – Magyar Péter bejelentése

Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állította: az Orbán-kormány saját friss számításai szerint az idei államháztartási hiány elérheti a GDP 6,8 százalékát. „Tudomásunkra jutott, hogy az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8 százalékára emelkedne az államháztartás idei hiánya” – írta Magyar. Hozzátette: a leköszönő kabinet „teljesen kifosztaná a kasszát”, és új kötelezettségeket vállal „minél nagyobb összegben”.

A bejegyzésben Magyar felszólította „a minisztériumi vezetőket, hogy a Tisza-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék”. Továbbá „felelős pénzügyi gazdálkodást”, a „lopás, herdálás, pazarlás” végét ígérte.

Gulyás Gergely cáfolata

Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnökséget vezető miniszter) gyorsan reagált a vádakra. „A kijelölt miniszterelnök új kötelezettségvállalásokkal vádolja a Fidesz–KDNP-kormányt. Az állítása nem igaz” – üzente a Facebookon. Gulyás szerint a költségvetési folyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, és az 5 százalékos hiánycél tartható.

A vita azonban nem maradt Brüsszel előtt sem titokban. A Politico csütörtök reggeli hírlevelében arról írt, hogy a magyar költségvetési hiány akár a GDP 7 százalékát is elérheti. Ez jelentős eltérés a 2026-os költségvetésben szereplő 3,7 százalékos céltól, amelyet később 5 százalékra emeltek.

A számok mögött: gazdasági realitás

A 6,8 százalékos hiány nem tűnik drámaian meglepőnek a jelenlegi folyamatok fényében. Az államháztartás hiánya március végére meghaladta a 3400 milliárd forintot, ami az éves terv 81 százaléka. Ez rendkívül szokatlan arány, még választási években is.

A gazdasági növekedés messze elmarad a tervezettől. A 2026-os büdzsét 4,1 százalékos GDP-növekedésre alapozták, de a valóságban 1,5-2 százalék körül lehet. Az infláció ugyan a tervezett 3,6 százalék körül alakul, de a gyenge növekedés miatt a folyó áras GDP alacsonyabb lesz a vártnál, ami matematikailag ront minden GDP-arányos mutatót.

Politikai következmények

A magas hiány rövid távon támogathatja a gazdasági növekedést, hosszabb távon azonban komoly kockázatokat hordoz. Az egyik legfontosabb az államadósság finanszírozása: minél nagyobb a hiány, annál több hitelt kell felvenni, ami növeli a kamatterheket. Egy bizonytalanabb költségvetési pálya ráadásul gyengítheti a befektetői bizalmat is, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.

A kérdés az Európai Unió szempontjából sem közömbös. Magyarország már korábban is közel került a túlzottdeficit-eljáráshoz, és egy tartósan magas hiány újabb konfliktusokat eredményezhet Brüsszellel. Ez nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források körüli viták fényében.

Mit tesz a Tisza-kormány?

Magyar Péter egyelőre nem jelentett be konkrét megszorító intézkedéseket. A bejegyzésében a „felelős pénzügyi gazdálkodást” és a pazarlás végét ígérte, de hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem világos. A Tisza-kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy hogyan kezeli ezt az örökölt költségvetési helyzetet anélkül, hogy a gazdasági növekedést tovább lassítaná.

A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e olyan költségvetési pályát kijelölni, amely egyszerre csökkenti a hiányt és fenntartja a növekedést. Ha nem, akkor a magyar gazdaság újabb nehéz időszak elé nézhet.