A bejelentés: kampányfőnökből nemzetbiztonsági főtanácsadó
Szerda délután az ópusztaszeri kormányülés szünetében Magyar Péter miniszterelnök a sajtó elé állt. A bejelentés gyorsan jött: Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnöke nemzetbiztonsági főtanácsadóként csatlakozik a kormányhoz. A kinevezés része a titkosszolgálatok átszervezésének – az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatal a Belügyminisztériumhoz, a katonai szolgálatok pedig a Honvédelmi Minisztériumhoz kerülnek vissza. Ezzel a lépéssel a Tisza-kormány felszámolja a Rogán Antal-féle 2022-es összevonást, amely a titkosszolgálatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá rendelte.
Magyar a döntés indoklásakor kiemelte: Tóth „a világ legjobb kampányát vezette”, és „elképesztő tehetsége van közösségek vezetéséhez, szigorú elszámoláshoz”. A miniszterelnök szerint Tóth nem tagja a Tiszának, csak „technikai vezetőként” dolgozott a kampányban, és ugyanezt a munkát más pártnál is el tudta volna végezni.
A 444 kérdése: pártpolitikai befolyás a titkosszolgálatoknál?
A 444 újságírója azonnal rákérdezett: nem aggályos-e, hogy egy kampányfőnök koordinálja a titkosszolgálatokat? Magyar válasza határozott volt: „Tóth Péter ugyanolyan magyar állampolgár, mint bármelyikük. Eddig is voltak nemzetbiztonsági főtanácsadói a leköszönő miniszterelnöknek, akik sokkal több szálon kötődtek a Fideszhez.” Hozzátette: a garanciákat a törvények biztosítják – ha valaki visszaél a pozíciójával, súlyos bűncselekményt követ el.
A válasz azonban nem oszlatta el teljesen a kétségeket. A NER-rendszerben a titkosszolgálatok politikai eszközzé váltak – Orbán Balázs, a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója például szintén nem volt tagja a Fidesznek, mégis a pártérdekeket szolgálta. A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e megtörni ezt a hagyományt?
A Magyar Közlöny rendelete: feladatok és vétójogok
A Magyar Közlönyben szerda este megjelent rendelet részletezi a feladatokat. Tóth Péter felel a nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendvédelmi tevékenységek koordinálásáért, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáért. A rendelet négy miniszternek – egészségügyi, oktatási, igazságügyi és pénzügyi – vétójogot is adott, ami a kormányzati döntések szélesebb körű kontrollját szolgálja.
A rendelet szerint Magyar Péter közvetlenül irányítja a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint tevékenységét, és bármely állami vezetőt jelentéstételre kötelezhet. Ez a koncentrált hatalom egyszerre lehet hatékony és aggályos – a NER-rendszerben a miniszterelnöki túlhatalom éppen a titkosszolgálatok politikai kihasználásához vezetett.
A NER öröksége és a Tisza-kormány dilemmája
A Tisza-kormány a NER összevonásainak felszámolásával egyértelműen pozitív lépést tesz. A titkosszolgálatok visszakerülése a szakminisztériumokhoz növeli az átláthatóságot és a szakmai kontrollt. Ugyanakkor a kinevezés körüli viták rámutatnak: a NER rossz szokásai – a pártpolitikai befolyás, a személyes lojalitás előtérbe helyezése – nem tűnnek el egyik napról a másikra.
A kérdés az: vajon a törvényi garanciák elegendőek-e, vagy a Tisza-kormány is a NER rossz szokásaihoz nyúl vissza? Az elkövetkező hónapokban kiderül: Tóth Péter valóban szakmai alapon fogja-e koordinálni a titkosszolgálatokat, vagy a pártérdekek ismét előtérbe kerülnek.
Következtetés: bizalom-előleg, de éber figyelem
A Tisza-kormány lépései – a titkosszolgálatok átszervezése, a NER összevonásainak felszámolása – egyértelműen a jogállamiság helyreállítását célozzák. Ugyanakkor a kinevezés körüli viták rámutatnak: a bizalom-előleg nem jelenti a kritikus szem eltompulását. A civil társadalomnak és a független médiának továbbra is éberen kell figyelnie: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e megtörni a NER örökségét, vagy a hatalom koncentrációja újra a régi hibákhoz vezet?