Szerda este későn, éjfél előtt nem sokkal megjelent a Magyar Közlöny 46. száma, amely 62 oldalon keresztül részletezi a kormány tagjainak feladat- és hatásköreit. A rendelet nemcsak a 16 miniszter portfólióját rögzíti, hanem a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának, Tóth Péternek a feladatait is. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán szerda este azt közölte, hogy az aznapi, Ópusztaszeren lezajlott kormányülésen hozott döntéseket csütörtökön a közlöny egy újabb számában hozzák majd nyilvánosságra.
A miniszterelnök és a Miniszterelnökség
Magyar Péter miniszterelnök a rendelet szerint képviseli a kormányt általánosan és az Európai Tanácsban, meghatározza a kormány általános politikáját, irányítja annak végrehajtását, és koordinálja a miniszterek tevékenységét. A dokumentum szerint a miniszterelnök hívja össze és vezeti a kormányüléseket, valamint biztosítja a kormányzati döntések érvényesülését.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint viszonylag széles feladatkört kapott. Ő felel az általános politikai koordinációért, az európai uniós ügyek koordinációjáért, a kormányzati kommunikációért, a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, a közszolgálati életpálya kidolgozásáért, valamint részben a társadalompolitika összehangolásáért. Ruff Bálint feladatai közé tartozik továbbá a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása és a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása.
Vitézy Dávid: közlekedés, lakáspolitika, rozsdaövezetek
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is viszonylag széles portfóliót kapott. Hozzá tartozik a közlekedés és az állami beruházások mellett a lakáspolitika, a területrendezés, az útdíjfizetés, a rozsdaövezetek fejlesztése és az építésügyi szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a lakhatási válság kezelése – amely a Tisza Párt egyik kampánytémája volt – az ő tárcájához kerül. A rozsdaövezetek fejlesztése és a területrendezés szintén olyan területek, amelyek a korábbi kormányzati ciklusokban gyakran a politikai alkuk színterei voltak.
Kármán András: adók, nyugdíjak, állami vagyon
A fontos gazdasági feladatok, például az adópolitika és a nyugdíjpolitika Kármán András pénzügyminiszterhez kerültek. Szintén ő felel majd az állami vagyon felügyeletéért, a közbeszerzésekért, a lakáscélú állami támogatásokért és a szerencsejáték szabályozásáért. A gazdasági és energiaügyi miniszter, Kapitány István portfóliójába a Paksi Atomerőmű bővítése tartozik – ez az előző kormányban a külügyhöz tartozott. Az adópolitika és a nyugdíjpolitika elkülönítése a gazdasági tárcától azt jelzi, hogy a kormány a pénzügyi stabilitást és a fiskális fegyelmet kiemelt területként kezeli.
Nemzetbiztonság és védelmi koordináció
A rendelet külön foglalkozik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának, Tóth Péternek a feladataival. Ő felelős a miniszterelnök nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenységének koordinálásáért, a kormányzati döntéshozatal nemzetbiztonsági szempontú nyomon követéséért, és a védelmi tevékenységek összehangolásáért. Tóth Péter feladatai közé tartozik továbbá a miniszterelnök számára háttéranyagok, felkészítők és elemzések előkészítése. A nemzetbiztonsági főtanácsadói pozíció létrehozása és hatásköreinek részletes rögzítése azt mutatja, hogy a kormány a biztonságpolitikai koordinációt kiemelten kezeli.
További tárcák és vétójogok
Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez kerül a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás. Orbán Anita külügyminiszter a külpolitika mellett a külföldi magyar kulturális intézetekért, a polgári hírszerzés irányításáért és a Hungary Helps programért felel. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter feladata a köznevelés, a felsőoktatás és a felnőttképzés felügyelete. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez kerül a foglalkoztatáspolitika, a közfoglalkoztatás és a társadalmi felzárkózás. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter felel az uniós források felhasználásáért, az önkormányzatokért és a területfejlesztésért.
A rendelet azt is rögzíti, hogy négy miniszter – az egészségügyi, az oktatási, az igazságügyi és a pénzügyminiszter – vétójogot kap a jogszabályok megalkotásában. Ez a mechanizmus a korábbi NER-rendszerrel szemben egyfajta fék- és ellensúly rendszert épít a kormányzati döntéshozatalba, bár a gyakorlati működését még látni kell.
Következtetések
A rendelet alapján a Tisza-kormány struktúrája a szakmai szempontok és a politikai koordináció egyensúlyára törekszik. A széles portfóliók – mint Ruff Bálinté vagy Vitézy Dávidé – azt jelzik, hogy a kormány a horizontális koordinációt helyezi előtérbe. Ugyanakkor a négy miniszter vétójoga és a nemzetbiztonsági főtanácsadói pozíció létrehozása azt mutatja, hogy a kormány a döntéshozatali folyamatokban is igyekszik beépíteni a fékeket és ellensúlyokat. Magyar Péter bejelentése szerint a szerdai kormányülés további döntéseit csütörtökön egy újabb közlönyben teszik közzé – érdemes lesz figyelni, hogy azok milyen irányt szabnak a kormányzati munkának.