Egy tánc, ami bejárta a világot
Május 9-én este a Kossuth téren ismét táncra perdült Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztere. A brit énekesnő, Jalja élőben adta elő a Midnight (The Hanging Tree) című dalt, amelyre Hegedűs az április 12-i választás éjszakáján először táncolt. A produkciót a világsajtó is felkapta – a BBC, a Guardian és a New York Times is beszámolt róla, többnyire pozitív hangvételű tudósításokban.
A tánc azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ex-püspöke és a Fidesz volt EP-képviselője közleményben tiltakozott. A Telexhez eljuttatott írásában a performanszt „ízlésromboló rángatózásnak” nevezte, amely szerinte az egészségügyi szakma becsületének is árt, és a Kossuth tér szakralitását sérti.
„Messze esett az alma a fájától”
Tőkés a közleményben arra utalt, hogy Hegedűs Zsolt édesapja, Hegedűs Loránt egykori református püspök, 1956-os forradalmár volt, akinek néhány hete állítottak szobrot Budapesten. Az eseményen Tőkés áldást mondott, Gulyás Gergely és Semjén Zsolt távozó miniszterek leplezték le az alkotást. „Messze esett az alma a fájától” – írta Tőkés, jelezve, hogy a fiú szerinte nem követi apja méltóságteljes példáját.
Tőkés szerint a tánc a Tisza Párt egész viselkedéskultúrájának lesújtó állapotáról tanúskodik. „A demokratikus választások ünnepéhez és a népfelség elvének érvényesüléséhez semmiképpen nem illik a rendszerváltó buli mosdatlan műfaja” – fogalmazott. Felszólította az RMDSZ vezetőségét, hogy „ne vállalja a ministráns szerepét a választási győzelmétől megittasult magyarországi pártvezér oldalán”.
Hegedűs bibliai válasza
Hegedűs Zsolt a szombati népünnepély után a Bibliából idézett: „Mindennek megvan a rendelt ideje, és megvan az ideje az ég alatt minden eseménynek. Ideje van a sírásnak, és ideje van a nevetésnek; ideje van a jajgatásnak, és ideje van a táncolásnak.” (Prédikátor könyve 3. fejezet) A posztot a közösségi médiában ezrek osztották meg, és a Tisza Párt szimpatizánsai között is nagy visszhangot keltett.
A vita tétje: régi reflexek kontra új politikai kultúra
A Tőkés–Hegedűs vita nem csupán egy táncról szól. Tőkés László a Fidesz egykori EP-képviselőjeként a régi rendszer politikai kultúráját képviseli, amelyben a közéleti szereplők méltóságteljes, komoly viselkedése volt az elvárt norma. A Tisza Párt ezzel szemben a lazaságot, az önfeledt örömöt és a közvetlenséget helyezi előtérbe – ez a választási győzelem utáni bulikban, a táncokban és a közösségi médiás megjelenésekben is megmutatkozik.
A nemzetközi sajtó egyértelműen a Tisza Párt stílusát ünnepli. A táncot a demokrácia és a szabadság jelképeként értelmezik, és pozitív példaként említik a magyar politikai megújulás kapcsán. Ugyanakkor a hazai közvéleményben megoszlanak a vélemények: sokan üdvözlik a felszabadult hangulatot, mások – Tőkéssel együtt – úgy vélik, hogy a közéleti szereplőknek bizonyos keretek között kell maradniuk.
Az RMDSZ helyzete
Tőkés felszólítása az RMDSZ vezetőségéhez nem véletlen. Az erdélyi magyar párt a választások után a Tisza Párt mellé állt, és a kormánykoalíció része lett. Tőkés szerint az RMDSZ-nek nem lenne szabad „ministráns” szerepet vállalnia a Tisza mellett. Az RMDSZ vezetése egyelőre nem reagált a közleményre, de a párt belső vitái ismertek: vannak, akik szerint a Tiszával való együttműködés az erdélyi magyar érdekeket szolgálja, mások – Tőkéssel egyetértésben – úgy vélik, hogy a párt elveszítheti autonómiáját.
Következtetés
A Tőkés–Hegedűs vita egyértelműen jelzi, hogy a magyar közéletben a régi és az új politikai kultúra ütközik. A Tisza Párt stílusa – a táncok, a bulik, a közvetlenség – sokak számára frissítő, mások számára viszont méltatlan. A nemzetközi sajtó egyértelműen a megújulást ünnepli, de a hazai közvélemény megosztott. A kérdés az, hogy a Tisza Párt képes-e úgy képviselni a demokratikus megújulást, hogy közben a hagyományos értékeket is tiszteletben tartja – vagy a két felfogás összeegyeztethetetlen.