Zárt ajtók mögött, mégis kiszivárgott
Krasznahorkai László Nobel-díjas magyar író Szentendre díszpolgára lett – a döntés zárt ülésen született, hogy a kitüntetés meglepetés maradhasson az augusztus 20-i állami ünnepen. A hírt azonban a Mi Hazánk képviselője, Filó András egy Facebook-posztban kiszivárogtatta, amelyben „magyargyűlölő, vállaltan zsidó embernek” nevezte az írót.
A posztban Filó egy kontextusból kiemelt idézettel indokolta ellenszenvét Krasznahorkai La Repubblica olasz lapnak adott interjújából. Ezzel nemcsak a kitüntetés bejelentését előzte meg, hanem egyben azt is megmutatta, hogy a szélsőjobboldali retorika tovább él a magyar közéletben. A képviselő azzal is büszkélkedett, hogy övé volt az egyetlen nemleges szavazat az ülésen.
A polgármester indoklása
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere a HVG-nek megerősítette a díszpolgári cím odaítélését. „A díszpolgári címmel is szeretnénk kifejezni a város közössége nevében, hogy elismerjük, mennyi mindent tett Krasznahorkai László a magyar kultúráért, a magyar kultúra megismertetéséért, és mivel egykori szentendrei lakosként szentendrei identitása is van, mennyit tett a városért is. Ennek a nagyon szép szimbiózisnak kifejeződése, hogy Szentendre a díszpolgárává fogadta őt” – mondta.
Hozzátette: az író 16 évig élt a városban, és meghatározó szerepe volt a helyi kulturális életben. A Ferenczy Múzeumi Centrumban rendezett életmű-kiállítását a nagy érdeklődés miatt meg is kellett hosszabbítani. „Ez sem volt véletlen: Krasznahorkainak, amíg itt élt, meghatározó szerepe volt a város kulturális életében, és a lenyomata, személyiségének hatása még most is itt van velünk” – fogalmazott a polgármester.
A botrány tanulságai
Az eset rávilágít: a NER-ből örökölt gyűlöletbeszéd még mindig jelen van a közéletben. Filó András posztja nemcsak a kitüntetés bejelentését előzte meg, hanem egyben azt is megmutatta, hogy a szélsőjobboldali retorika tovább él. A zárt ülés intézménye is kérdéseket vet fel: bár érthető a meglepetés szándéka, az átláthatóság hiánya könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget.
A Tisza-kormány számára ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a demokratikus intézmények megerősítése nem csak a nagy horderejű reformokat jelenti, hanem a helyi szintű átláthatóságot is. A szentendrei eset azt mutatja: a NER rossz szokásai – a zárt ülés, a kiszivárogtatás, a gyűlöletbeszéd – még mindig velünk vannak, és az új kormányzatnak ezekkel is szembe kell néznie.
Következmények
Krasznahorkai László augusztus 20-án veheti át a díszpolgári címet. A botrány azonban már most megmutatta, hogy a magyar közéletben még mindig vannak olyan erők, amelyek a gyűlöletre és a kirekesztésre építenek. A kérdés az: a Tisza-kormány képes-e olyan intézményi kereteket teremteni, amelyek ezt a fajta retorikát visszaszorítják, és az átláthatóságot erősítik?