A bejelentés, ami meglepte a közvéleményt
Május 9-én, a Partizán élő adásában Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere újságírói kérdésre válaszolva ismerte el: a párt eredetileg Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatóját szánta az oktatási miniszteri posztra. A bejelentés azért keltett feltűnést, mert Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) korábban egy szóval sem említette Rubovszky nevét, amikor napokkal később Lannert Juditot, az ismert oktatáskutatót jelölte a tárca élére.
A szakmai nyomás és a 17 igazgató levele
A váltás hátterében az állhat, hogy Rubovszky jelölését heves kritika érte egyes közszereplők és szakmai szervezetek részéről. Többek között 17 gimnázium igazgatója is jelezte: ők is szeretnének beleszólni az oktatáspolitika jövőjének alakításába, és olyan minisztert szeretnének, aki köznevelés-irányítási tapasztalattal rendelkezik. Az igazgatók levele világos üzenet volt: a szakma nem elégszik meg a politikai jelöltekkel, valódi szakmai párbeszédet követel.
Lannert Judit: a szakértő miniszter
Lannert Judit, aki 36 éve oktatáskutató, hétfői bizottsági meghallgatásán három elvet emelt ki: gyermekközpontúság, adatvezéreltség és partnerség. Mint mondta: „Egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes oktatást akarunk.” A meghallgatáson jelen volt Hankó Balázs, korábbi kulturális és innovációs miniszter is. Lannert Judit neve eddig kevésbé volt ismert a politikai közbeszédben, de a hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője inkább a háttérben, szakértőként dolgozott.
A Tisza-kormány korrekciós képessége
A Tisza-kormányalakítás során ez már a második korrekció – korábban az igazságügyi miniszterjelöltet, Melléthei-Barna Mártont is lecserélték Görög Mártára. Tarr Zoltán szerint ezek a lépések a kormány korrekciós képességeit igazolják, nem káoszt. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a szakmai szervezetek és az igazgatók valódi beleszólást kapnak-e a döntéshozatalba, vagy a korrekciók csupán a párton belüli erőviszonyok átrendeződését tükrözik?
Következtetés
A Tisza Párt oktatási miniszter-váltása jól mutatja: az új kormányzat igyekszik reagálni a szakmai nyomásra, de a döntéshozatal átláthatósága továbbra is kérdéses. Lannert Judit kinevezése reményt adhat a szakmai párbeszéd elmélyítésére, de a Rubovszky-jelölés elhallgatása és a késői korrekciók a NER rossz szokásainak visszatérésére is utalhatnak. Az elkövetkező hetekben kiderül: a Tisza-kormány valóban nyitott lesz-e a civil társadalom és a szakma felé, vagy a hatalomkoncentráció új formái jelennek meg.