I. A jelenet: egy hónapja szabad Magyarország
Kedd reggel nyolc óra, az Országház Tisza Kálmán terme. A terem – amelyet Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (Tisza Párt) az épület legszebb termének nevez – zsúfolásig megtelt. Újságírók, bizottsági tagok, érdeklődők. A hangulat feszült, de reménykedő. Tarr belép, és első mondataival azonnal megteremti a keretet: „Üdvözlök mindenkit az egy hónapja szabad Magyarországon.”
A miniszterjelölt külön köszönti a sajtó képviselőit, akik – mint mondja – több mint tíz éve nem mozoghattak ilyen szabadon a Parlament épületében. Ez a mondat nem csupán udvariasság: a Fidesz-kormány alatt a közmédia és a magánmédia is szoros politikai kontroll alatt állt, a független újságírókat rendszeresen zaklatták. Tarr ezzel a gesztussal jelezte: a Tisza-kormány más utat akar járni.
II. A diagnózis: abuzált ország, abuzált kultúra
Tarr expozéjában nem kertelt. „A kultúra nem díszítőelem, hanem társadalmi alap. Vitázik, emlékezik, alkot, kötődik és jövőt képzel el” – fogalmazott, majd a Fidesz-kormány kultúrpolitikáját a „lelkek és az elmék leuralásaként” jellemezte. Szerinte a folyamat 2010-ben a médiatörvénnyel kezdődött, és lépésről lépésre terjedt ki a közmédiára, a magánmédiára, majd az összes kulturális intézményre.
„A Fidesz a nyitott intézmények helyett a központosítást, a sokszínűség helyett kultúrharcot választotta” – mondta. A miniszterjelölt szerint a kultúra a „zsákmányszerzés” eszközévé vált: a politikai lojalitás alapú kinevezések felváltották a szakmai vezetést, a közgyűjteményi rendszer szétzilálódott, műkincseket ajándékoztak el. A legnagyobb pusztítást szerinte a műemlékvédelemben követték el – a diósgyőri vár felújítását említve, amelyet szakmailag hiteltelennek nevezett. Feleségét is kirúgták Lázár János minisztériumából, mert lájkolta férje posztjait.
Tarr elismerte: ha minden bűnt felsorolna, „szendvicsekre és hálózsákokra is szükség lenne”. Ennek ellenére részletesen beszélt a pusztításról: politikai kinevezések váltották fel a szakmai vezetést, a közgyűjteményi rendszer szétzilálódott, műkincseket ajándékoztak el. A legnagyobb pusztítást szerinte a műemlékvédelemben követték el – a diósgyőri vár felújítását említve, amelyet szakmailag hiteltelennek nevezett. Feleségét is kirúgták Lázár János minisztériumából, mert lájkolta férje posztjait.
III. A helyreállítás három pillére
A miniszterjelölt a helyreállítást három pillérre építené. Az első a szakmai autonómia helyreállítása: vége a lojalitás alapú kinevezéseknek. „Vége van annak, hogy ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát” – mondta, utalva a Fidesz által preferált ideológusokra. A második pillér az átlátható kultúrafinanszírozás: több évre tervezhető, kiszámítható támogatási rendszer. A harmadik a társadalmi hozzáférés erősítése: a kultúra jusson el a kisvárosokba és falvakba is.
Tarr ígéretet tett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárdos botrányának kivizsgálására is. „Ez csak a jéghegy csúcsa” – mondta, utalva Hankó Balázs (Fidesz, volt kulturális miniszter) döntéseire. Tarr szerint politikai lojalitás alapján osztották el a támogatásokat, a független alkotók kiszorultak, miközben a kurzusfilmek milliárdokat emésztettek fel. „Politikai lojalitás alapján osztották el az állami támogatásokat, beszűkítették a filmkultúrát, kevés, politikailag preferált alkotó kapott nagy összegű támogatásokat kurzusfilmekre, amik akkor is kevés nézőt vonzottak, ha fizettek a nézőknek, miközben a független alkotások nemzetközi díjakat nyertek” – idézte fel a miniszterjelölt.
IV. A politikai csata: ki kit támogat?
A bizottsági meghallgatás nem volt vita nélküli. A Fidesz-KDNP képviselői – köztük Kocsis Máté (Fidesz, volt frakcióvezető) – élesen bírálták Tarr terveit, szerinte a Tisza-kormány „bosszút akar állni”. Tarr erre azt válaszolta: „Mi kultúrbékét akarunk vívni, nem kultúrharcot. Nem politikai bosszút, hanem szakmai helyreállítást.”
A bizottság végül 7 igen, 4 nem szavazattal támogatta Tarr kinevezését. A miniszterjelölt szerint a kultúra lehet az a közeg, amely segít az országnak magához térni a „sokkból”. „Egy abuzált ország vagyunk, abuzált kultúrával, ami most ebből a sokkból akar magához térni, és ennek az ébredésnek egyik legfontosabb támogatója a kultúra lehet” – fogalmazott.
V. A kérdőjelek: lesz-e valódi változás?
A Hangunk szerint Tarr Zoltán meghallgatása ígéretes kezdet, de a kérdések továbbra is nyitottak. A Tisza-kormány eddigi lépései – például a közmédia függetlenségének visszaállítása – pozitív irányt mutatnak, de a NER 16 éve alatt kialakult struktúrák lebontása hosszú folyamat. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e valóban szakmai alapokra helyezni a kultúrát, vagy a politikai kontroll új formái jelennek meg.
Tarr ígérete szerint a kultúra visszakerül az alkotókhoz és a közösségekhez. „Ezért nem kell félni, hogy értékeik kikerülnek a kulturális kánonokból” – mondta. A következő hónapokban kiderül, hogy ez az ígéret valóra válik-e, vagy a Tisza-kormány is a NER rossz szokásaihoz nyúl vissza.