Tanács Zoltán, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a Tudományos és Technológiai Minisztérium élére hétfőn a Digitalizációs és Technológiai Bizottság előtt tett miniszterjelölti esküt. A meghallgatáson kijelentette: célja, hogy az állampolgároknak ügyintézéskor ne kelljen ugyanazt a dokumentumot újra és újra megadniuk. Az ügyintézést olyan egyszerűvé tenné, mint a Revolut, a Booking vagy a Bolt használata. Tanács elismerte, hogy Magyarország a digitalizáció terén már a kilencedik helyen áll az EU-ban, de szerinte van még hova fejlődni. Akadálynak nevezte a sok különböző, egymástól elkülönítve működő állami információs rendszert, amelyek miatt a végén az ügyintézők papíron dolgoznak. Kiemelte a kiberbiztonság fontosságát, utalva a külügyminisztérium kiberbiztonsági nehézségeire és az EESZT leállásaira. A kutatói átlagbérek emelését is ígérte, és rendszeres párbeszédet folytatna a tudományos világgal. A meghallgatás zárásaként megjegyezte: „olyan nem lehet, hogy a miniszterelnök nem látogat el 10 évig az MTA-ra”.

Digitális állam, észt mintára
Tanács Zoltán meghallgatási beszédét azzal kezdte, hogy történelmi lehetőség, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia és a kormányzati informatika. Észtország mintájára szeretne digitális államot építeni, ahol az állampolgároknak nem kell ugyanazokat a dokumentumokat többször benyújtaniuk. A leendő miniszter szerint az elmúlt években több milliárd forint ment fejlesztésre, de több mint 1000 milliárd úszott el a visszaélések miatt. Szerinte százmilliárdos összegeket lehetne spórolni hatékonyabb rendszerekkel.

Kutatás-fejlesztés és kutatói bérek
Tanács Zoltán a tudománypolitika és oktatás terén is változásokat ígért. Elismerte, hogy Magyarország nem áll jól ezen a téren, és a tudásba kell fektetnünk, mivel nincsenek természeti erőforrásaink. Vállalta, hogy a ciklus végéig az uniós átlag 2 százalékára emelik a GDP-ráfordítást a kutatás-fejlesztésre. Az alacsony kutatói átlagbéren mindenképp változtatni akar, és találkozna az MTA új elnökével és a kutatóhálózat vezetőivel. Nem tartja a kutatóhálózatba való visszatérést az egyetlen opciónak, de egyeztetni akar erről a kutatókkal.

Kiberbiztonság és MI-stratégia
A kiberbiztonság terén nagy előrelépésre van szükség – hangsúlyozta Tanács. A kibervédelmi kérdést át kell gondolni, ami a minisztérium felelőssége lesz. A mesterséges intelligenciáról (MI) azt mondta, hogy az több, mint a ChatGPT, és egy modern, digitális államnak felelősséggel kell hozzáállni az MI-hez, észszerűen szabályozni kell. Hatalmas lehetőségeket lát benne, de még messze van attól, hogy vállalati, állami környezetben biztonsággal támogassa a munkát.

A múlt feltalálói és a jövő kihívásai
Tanács Zoltán a meghallgatáson utalt arra, hogy Magyarország büszke lehet a múlt feltalálóira, de nem fordított erőforrást ezekre a területekre. Szerinte a tudásba kell fektetnünk, mivel nincsenek természeti erőforrásaink. A leendő miniszter a tárca feladatának azt látja, hogy olyan stabil alapokat tegyen le, ami segíti a többi minisztérium munkáját. Minden ágazatban fel akarja építeni a digitalizációs, kiberbiztonsági, MI-s vezetőket, akik a saját területeik sajátosságait figyelembe véve nyúlnak a technológiához.

A Tisza-kormány és a digitális átállás
A Tisza-kormány 16 minisztériummal indul, és a digitális átállás az egyik legfontosabb prioritás. Tanács Zoltán kinevezése azt jelzi, hogy a kormány komolyan gondolja a digitalizációt és a kutatás-fejlesztést. Azonban a kihívások hatalmasak: a NER évei alatt a közbeszerzések és az informatikai fejlesztések gyakran a politikai lojalitásról szóltak, nem a hatékonyságról. A leendő miniszternek szembe kell néznie a széttöredezett rendszerekkel, a kiberbiztonsági hiányosságokkal és a kutatói elvándorlással.

Összegzés
Tanács Zoltán meghallgatása ígéretes kezdet: a digitális állam észt mintára történő átalakítása, a kutatói bérek emelése és a kiberbiztonság javítása mind olyan célok, amelyeket a szakma és a közvélemény is támogat. Azonban a részletek kidolgozása és a végrehajtás lesz a valódi próbatétel. A Tisza-kormánynak nemcsak a technológiai, hanem a politikai akadályokat is le kell küzdenie ahhoz, hogy valóban működőképes digitális államot építsen.