A fórum, ami eldöntötte a sorsot

Múlt héten botrányba fulladt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) összegyetemi fóruma. Két oktató, Csuja László és Stőhr Lóránt a színpadról szólította fel lemondásra a kuratóriumot és a vezetőséget. A közönség üdvrivalgással fogadta a kiállást. Sepsi Enikő rektor később higgadtan értékelte a helyzetet, és levelében úgy fogalmazott: „rendhagyó formában vette kezdetét az SZFE összegyetemi fóruma.”

A jelek szerint azonban a hallgatók is egyértelműen csatlakoztak a követeléshez. A HÖK kedden nyilvánosságra hozott közleményében azt írja: „A Hallgatói Önkormányzat megválasztott képviselőiként az elmúlt években az egyetemi fórumokon és a szenátusi üléseken is azon dolgoztunk, hogy érdemi párbeszédet alakítsunk ki az egyetem vezetésével. Konstruktív együttműködés nem jött létre.”

A HÖK elnöksége egy hétfői, nagyságrendileg százfős egyeztetésen a jelenlévő hallgatók 87 százalékának felhatalmazásával hozta meg döntését. A közlemény szerint „nyugodt lelkiismerettel kijelenthető: az egyetem kuratóriuma és vezetősége alkalmatlan egyetemünk egységének kifejezésére és intézményünk 161 éves szellemi örökségének gondozására.”

Hat pont az új kormánynak

A lemondásra felszólítás mellett a HÖK egy nyílt levelet is megfogalmazott, amelyet 252 hallgató írt alá. A levelet Lannert Judit leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek és Tarr Zoltán leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címezték. A hallgatók üdvözlik az új kormány azon törekvéseit, hogy szakmai alapon kívánja felépíteni az ország jövőjét, és hangsúlyozzák: „a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatósága is kiemelten fontosnak tartja az árkok betemetését.”

A levél hat pontban sorolja fel a követeléseket:

1. Hallgatói részvétel az egyetem jövőjét érintő döntésekben – a hallgatók szerint eddig kívül rekedtek a fontos döntéshozatali folyamatokon.
2. Átlátható működés és valódi egyetemi autonómia – a kuratóriumi rendszerben a döntések átláthatatlanok voltak.
3. A Szenátus döntéshozó szerepének helyreállítása – a HÖK szerint ez „az egyetemi autonómia egyik legfontosabb alappillére.”
4. A hallgatói visszajelzések figyelembevétele az oktatói állomány alakításakor – „Az oktatókat értékelő kérdőívek eredményeit vegyék figyelembe, szemben az elmúlt évek tapasztalatával.”
5. A képzési férőhelyek felelős felülvizsgálata – ne csak a kvótát, hanem a elhelyezkedési esélyeket is vegyék figyelembe.
6. Állandó egyetemi játszóhely hiánya – a hallgatók szerint az SZFE-nek saját színházteremre van szüksége.

A levél szerzői kérik a kormányt, hogy „ígéretéhez híven biztosítsa az egyetem autonóm működését és számolja fel az alapítványi rendszert, valamint a kuratóriumot.”

Szimbolikus intézmény

A hallgatók tisztában vannak azzal, hogy az SZFE nem akármilyen egyetem. „Tudjuk, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem szimbolikus intézmény a modellváltott egyetemek között, érezzük ennek a felelősségét” – írják. Hozzáteszik: az elmúlt években semmiféle rálátásuk nem volt a „minden érdemi döntést meghozó Kuratórium munkájára.”

A levél kitér az oktatói gárda kérdésére is: „Az oktatókat értékelő kérdőívek eredményeit vegyék figyelembe, szemben az elmúlt évek tapasztalatával. Kérjük a szakmailag színvonalas oktatók munkaviszonyának megtartását, szakmai munkájuk megbecsülését.”

A plakátügy és a kamerás megfigyelés

Az SZFE hallgatói korábban közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az egyetem eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá, amit az intézmény tagadott. Az eset tovább mélyítette a hallgatók és a vezetőség közötti bizalmatlanságot.

Mit jelent ez az új kormány számára?

Az SZFE HÖK lépése újabb jele annak, hogy a kormányváltás után az egyetemi polgárok – hallgatók és oktatók egyaránt – aktívan követelik a modellváltás előtti állapotok helyreállítását. A Tisza-kormány választási ígéretei között szerepelt az alapítványi rendszer felülvizsgálata és az egyetemi autonómia helyreállítása. A hallgatók most ezt kérik számon.

A kérdés az: vajon az új kormányzat hallgat-e a hallgatók hangjára, és valóban felszámolja-e az alapítványi rendszert, vagy a változás csak részleges marad? Az SZFE esete próbakő lehet: ha itt sikerül valódi változást elérni, az precedenst teremthet a többi modellváltott egyetem számára is. Ha nem, az új kormány hitelessége sérülhet a fiatalok és az értelmiség körében.