A döntés háttere
Szerdán egyhangú döntéssel vonta vissza a szentendrei képviselő-testület a Vatikán által örökre eltiltott Szűcs Balázs volt katolikus pap 2006-ban odaítélt Pro Urbe Emlékérmét. A kezdeményező Fülöp Zsolt polgármester (Szentendre, Tisza Párt támogatásával) az ülés után úgy fogalmazott: „Az áldozatok iránti szolidaritásunk kifejezéseként és a Pro Urbe díj rangjának védelmében erkölcsi kötelességünk volt meghozni a mai döntést, amellyel reményeim szerint a magyarországi közélet tisztulásához is hozzájárulunk.”
A döntést megelőzően Szűcs egyik áldozata, Pető Attila gyermekvédelmi aktivista is ezt kérte a várostól. A Facebookon közzétett levelében azt írta: „Ma, amikor a gyermekvédelemnek Magyarországon annyi sebet kell begyógyítania, annyi mulasztással, hallgatással és intézményi kudarccal kell szembenéznie, különösen nagy jelentősége van az ilyen döntéseknek. Mert ezek nemcsak jogi vagy önkormányzati aktusok. Példák. Mindannyiunk számára. Épülhetünk általa. Jelzések. Jelzések az áldozatok felé, hogy a közösség meghallja őket, a gyermekek felé, hogy a felnőttek világa tanulni akar a múlt hibáiból. És jelzések a társadalom felé, hogy az emberi méltóság és a gyermekek védelme nem lehet másodlagos szempont.” Hozzátette: nem bosszút vagy múlteltörlést kér, hanem azt, hogy a város felelős közösségként mondja ki: a legmagasabb erkölcsi elismerés nem válhat el azoktól az értékektől, amelyeket képviselnie kell.
Szűcs Balázs egyházi pályafutása és bukása
Szűcs Balázst 2000-ben szentelték pappá, 2006-ig Szentendrén szolgált. Egyházi pályafutása 2015-ben ért véget, amikor a II. kerületi plébániáról és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi pozíciójából is távoznia kellett, miután az Esztergom-Budapest Főegyházmegye belső vizsgálatot indított ellene pedofil bűncselekmények gyanúja miatt. Előbb minden papi tevékenységtől és a fiataloktól tiltották el, majd ügye 2016-ban a Vatikán elé került, ahol előbb tíz évre, később örökre eltiltották a papi szolgálattól.
A volt pap a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben is dolgozott, ahol a letartóztatott Juhász Péter Pál volt igazgatóval indította el a csendes szoba programot. A Magyar Narancs az intézetről szóló ismertető alapján azt írta: „a csendes szobás alkalmak kétheti rendszerességgel állnak rendelkezésre a fiúk számára, alkalmanként három csoportban, 40-45 gyermek vesz részt. A részvétel önkéntes, lehetősége van a fiataloknak az elcsendesedésre, imára, beszélgetésre.”
A polgármester levele az áldozathoz
A szavazás után Fülöp Zsolt polgármester külön levelet küldött Pető Attilának, amelyben méltatta „több éves, állhatatos küzdelmét”, és hangsúlyozta: a díj visszavonása „egy fontos jelzés az áldozatok felé, hogy a város meghallotta a hangjukat, és jelzés a jövőnek, hogy tanulni akarunk a múlt hibáiból. Szentendre felelős közösségként mondja ki: a város legmagasabb erkölcsi elismerése nem maradhat olyan személy birtokában, aki visszaélt a rábízott gyermekek bizalmával. Bízunk benne, hogy ez a határozat hozzájárul az áldozatok megnyugvásához, és méltó válasz az Ön bátorságára.”
Pető Attila a döntés után úgy reagált: „A Pro Urbe díj visszavonása nem változtatja meg a múltat, az életünket, az enyémet sem. De megváltoztathatja azt az üzenetet, amelyet a város a jelennek és a jövőnek küld.”
A gyermekvédelmi rendszer megtisztításának része
A szentendrei döntés illeszkedik abba a folyamatba, amely az új kormányzat alatt a gyermekvédelmi intézményrendszer megtisztítását célozza. A Budapesti Javítóintézet ügye, ahol Szűcs is dolgozott, az egyik legnagyobb port kavart botrány a NER időszakából: az intézet igazgatóját, Juhász Péter Pált tavaly májusban vették őrizetbe, azóta letartóztatásban van. Az ügy kapcsán a gyermekvédelmi rendszer intézményi kudarcai és a Fidesz-közeli politikusok által nyújtott védelem is előtérbe került.
A szentendrei önkormányzat lépése jelzésértékű: a város legmagasabb erkölcsi elismerését nem tarthatja meg az, aki visszaélt a rábízott gyermekek bizalmával. A döntés egyben az áldozatok iránti szolidaritás kifejezése is, ami a gyermekvédelmi reformok egyik alapvető eleme. A kérdés most az, hogy más önkormányzatok is követik-e Szentendre példáját, és hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer mélyebb reformja is megvalósul-e.