A páholyban ülő célpont
Péntek délután, a Parlamentben elhangzott első miniszterelnöki beszédében Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a páholyban ülő Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult. A kínosan mosolygó államfőt nyilvánosan lemondásra szólította fel. Török Gábor politológus a Facebookon példátlannak nevezte az esetet: „Ilyen hangnemben és ilyen formában még egyetlen hivatalban lévő kormányfő sem beszélt egy magyar államfővel, különösen nem egy ünnepi alkalommal, azt követően, hogy megválasztása után még fogadta a köztársasági elnök gratulációját.”
Török szerint a beszédnek ez a része „kiszámított és ügyesen megtervezett” volt. Orbán Viktor hiányában Sulyok vált a „könnyen eltalálható céltáblává”. Az elemző úgy véli, hogy Magyar érdeke az, hogy az első hónapok kormányzati nehézségeit „látványos akciókkal, az elszámoltatás és a régi rend embereinek eltávolítását bizonyító színpadias képeivel takarja el”.
Méltatlanná vált?
Török Gábor szerint a kérdés az, hogy a mostani támadások vagy Sulyok eddigi tevékenysége (illetve annak látványos hiánya) ártott-e jobban az államfői intézménynek. A politológus szerint erős érvek szólnak amellett, hogy Sulyok Tamás „politikai elfogultsága és/vagy bátortalansága okán maga vált méltatlanná a hivatalához”. Emiatt szinte védhetetlenné és politikai értelemben könnyű prédává vált.
Hack Pétert idézve Török azt írta: „a személyt támadja és az intézményt találja el”. Szerinte ez csak részben igaz, mert Sulyok saját működése is hozzájárult a helyzethez. A köztársasági elnök 2026 első négy hónapjában 314 kegyelmi kérvényt utasított el – egyet sem hagyott jóvá. Ez a teljes elutasítás a Novák-örökség árnyékában történt, de a szakmai körökben is felmerült a kérdés: vajon Sulyok valóban független, vagy csupán a Fidesz árnyékában tevékenykedik?
Nincs jó döntés
Török szerint az államfő számára nincs jó választás. Ha a „fenyegetés hatására lemond”, kevesek szimpátiájára számíthat. Ha kitart, és „végignézi az eltávolítása érdekében színre vitt alkotmányos barkácsolást”, akkor egy olyan háborúban vesz részt, ahol „végső bukása a mainál is nagyobbat fog szólni és a mainál is megalázóbb lehet”.
Az intézménynek viszont Török szerint a lemondás tenne jót – ez lenne a kisebb kár. A Fidesz eddig petícióval védi Sulyokot, de a helyzet az új kormányzat autoritárius tendenciáit is felszínre hozza: a kétharmados többséggel való élés és az alkotmányos normák megkerülése a NER rossz szokásait idézi.
A Tisza-kormány autoritárius tendenciái
A Tisza Párt a választási győzelem után kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben. Ez a technikai lehetőség azonban – ahogy a Fidesz idején is – a liberális demokrácia önmérsékletességi elvét sértheti. Az ultimátum-alapú döntéshozatal, a közjogi méltóságok leváltásának autoritárius módszere és az alkotmányjogi normák megkerülése azt mutatja, hogy az intézményi autoritarizmus szerkezete nem szűnt meg az új kormányzat alatt – csak más célokra irányul.
Török Gábor szerint a Fidesznek „egy alkalmasabb, elismertebb és ütésállóbb politikust” kellett volna a Sándor-palotába küldenie. De ez már a múlté. A jelenben Sulyok Tamás számára nincs jó döntés – és az intézménynek is a lemondás tenne jót.
Következmények
A helyzet politikailag a kormányzati oldal felelősségét is felveti. Kérdés, hogy a Tisza Párt képes-e úgy eltávolítani Sulyokot, hogy az ne sértsen alkotmányos normákat. Ha a kétharmados többséget technikai eszközként használja, az a demokratikus megújulás ígéretét gyengítheti. Ha viszont sikerül egy konszenzusos megoldást találni, az erősítheti az intézményi függetlenséget és a jogállamiságot.
Az elkövetkező hetekben kiderül: Sulyok Tamás lemond, vagy kitart, és a Tisza Párt alkotmányos barkácsolásba kezd. Egy biztos: az államfő számára nincs jó döntés – és az intézménynek is a lemondás tenne jót.