A nullázás politikája

Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. január 1. és április 30. között összesen 314 kegyelmi kérvényt utasított el – derül ki a Sándor-palota honlapján közzétett statisztikából, amelyre a Népszava hívta fel a figyelmet. Az államfő 2024 márciusi beiktatása óta csaknem 1700 döntést hozott, ebből mindössze négy esetben adott kegyelmet. A teljes elutasítás hátterében egyértelműen a Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi botrány áll: az előző államfő 2023-ban a pápalátogatásra hivatkozva adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofilügyében érintett Kónya Endrének, ami miatt Varga Judit volt igazságügyi miniszter is távozott a közéletből.

A transzparencia ígérete és a gyakorlat

Sulyok Tamás a legteljesebb transzparenciát ígérte, ám a személyes adatok védelmére hivatkozva továbbra sem hozza nyilvánosságra az egyes ügyek részleteit. Az egyetlen ismert döntése Karsai Dániel alkotmányjogász kérésének elutasítása volt, aki az életvégi döntésben segédkezők számára kért előzetes kegyelmet. Az államfő azzal érvelt, hogy ez arra bátoríthatná az embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét.

A 24.hu elemzése szerint Sulyok Tamás „nem tud hibázni” – de a kegyelmezési jog lényege éppen a kivételes, méltányossági döntések meghozatala lenne. A teljes elutasítás ugyan megóvja a botrányoktól, de a jogintézmény kiüresedéséhez vezethet. Ahogy a 24.hu fogalmaz: „a hatályos jogszabályi keretek között” az elnök nem hozhatja nyilvánosságra a kegyelmi ügyek részleteit – ez azonban éppen az átláthatóságot korlátozza.

A Novák-örökség és a politikai önvédelem

A Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi botrány után Sulyok Tamás számára a legbiztonságosabb stratégia a teljes elutasítás. A bicskei gyermekotthon pedofilügye – ahol Kónya Endre, az intézmény igazgatóhelyettese kényszerítésért elítélt személy kapott kegyelmet – olyan politikai vihart kavart, amely a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter távozásához vezetett. Azóta az Alaptörvényt is módosították: többé nem kaphat kegyelmet, aki gyermek ellen követ el bűncselekményt.

Sulyok Tamás a Magyar Közlönyben közzétett határozatában rögzítette: a kegyelmezési jog nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, nem fellebbezési fórum, nem érinti a bűnösség kérdését, kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör. Az államfő csak méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve, olyan esetben dönthet arról, hogy egy egyedi ügyben lemond az állami büntetőigényről, ha olyan különös méltánylást érdemlő okok állnak fenn, amelyeket a bíróság nem értékelhetett. Döntésének összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni.

A kegyelmezési jog kiüresedése?

A teljes elutasítás gyakorlata ugyan megelőzi a Novákéhoz hasonló botrányokat, de felveti a kérdést: vajon a nullázás valódi méltányosságot szolgál, vagy csupán a politikai önvédelem eszköze? A kegyelmezési jog lényege éppen a kivételes, méltányossági döntések meghozatala lenne – ha az elnök minden kérelmet elutasít, a jogintézmény kiüresedik. A 24.hu elemzése szerint Sulyok Tamás „nem tud hibázni”, de ez a biztonság ára: a kegyelmezési jog gyakorlatilag megszűnik létezni.

A jövő kérdése, hogy a Tisza-kormány idején vajon változik-e a gyakorlat. A reformpárti kormányzat az átláthatóságot és a jogállamiságot hangsúlyozza, de a kegyelmezési jog természeténél fogva mindig is a végrehajtó hatalom egyik legkevésbé átlátható eszköze marad. Sulyok Tamás nullázása ugyan megnyugtató a botrányok szempontjából, de a jogintézmény jövőjéről még korai lenne végső következtetést levonni.