„Nem uralkodni, szolgálni”
Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés pénteken megválasztotta Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét miniszterelnöknek. Az államfő az alakuló ülésen a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, és konstruktív együttműködésre hívta fel a pártokat. „Önök együtt a nemzet egészét hivatottak képviselni, azokat is, akik egyetértenek Önökkel és azokat is, akik nem” – mondta Sulyok, aki a Tisza Pártot „történelmi felelősséggel járó felhatalmazásról” beszélve köszöntötte. Az államfő szerint a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe.
Magyar Péter az eskütétel után elmondott beszédében kijelentette: nem uralkodni, hanem szolgálni fog. Az emberek szerinte arra adtak felhatalmazást, hogy „új fejezetet nyissanak Magyarország történetében”, és ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak. „Újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül” – fogalmazott. A miniszterelnök elődei – Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József – példáját követve ígért hazaszeretettel végzett munkát.
Lemondásra szólította Sulyokot
A miniszterelnök szerint az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el a társadalom bizalmát, ezért felszólította ezen intézmények vezetőit, hogy „legyen bennük bátorság szembenézni a felelősségükkel és mondjanak le”. Magyar Péter külön megnevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ismét lemondásra szólította fel. A beszédben a megbékélés fontosságát is hangsúlyozta, és bocsánatot kért a társadalom azon csoportjaitól, akiket az előző rendszer félelembe taszított.
„A nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – figyelmeztetett, ha a szembenézés, igazságtétel, megbékélés és újrakezdés bármelyike elmarad. A kormányfő elődei – Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József – példáját követve ígért hazaszeretettel végzett munkát.
A Fidesz ellenzéki szerepben
A kormányváltás új helyzetet teremtett a Fidesz-KDNP számára is. A párt – amely négy cikluson át kormányzott – most ellenzéki pozícióba került. A Tisza Párt győzelme példátlan mértékű volt, a részvétel is rekordot döntött. A Fidesz-frakció az új kormányzat ellen védelmi pozícióba helyezkedve demokratikus normákat (alkotmányi garanciák) véd, amely vagy valódi demokratikus reflexió, vagy az új kormányzat delegitimálásának taktikai eszköze.
A baloldal számára ez azt jelenti, hogy az átmenetben még a Fidesz is képes lehet demokratikus érvelésre, de ennek valódi motivációja bizonytalan marad. A Fidesz-frakció az ellenzéki pozícióban is képes az intézményi fékek és ellensúlyok védelmében az új kormányzattal együttműködni, amely azt jelzi, hogy a rendszerváltás után a demokratikus normák helyreállítása nem csupán a kormányzat, hanem az ellenzék felelőssége is.
Tét: a demokratikus megújulás
Magyar Péter miniszterelnökké választása új korszak kezdetét jelzi Magyarországon. A kérdés az, hogy az új kormányfő képes lesz-e valódi rendszerváltást végrehajtani, vagy a NER rossz szokásai – a hatalomkoncentráció, a közjogi intézmények gyengítése – visszatérnek. A Sulyok Tamás lemondására irányuló felszólítás azt mutatja, hogy a Tisza Párt nem kíván kompromisszumot kötni az előző rendszer kulcsfiguráival.
A következő hetekben kiderül, hogy a kormányfő képes lesz-e megőrizni a demokratikus intézmények függetlenségét, és hogy a Fidesz ellenzéki szerepben valódi demokratikus kontrollt gyakorol-e. Az EU-integráció pozitív fogadtatása és a nemzetközi elszigetelődés megszűnése reményt adhat a demokratikus megújulásra, de a belső feszültségek – a szembenézés és a megbékélés között – továbbra is fennállnak.