„A létünkért küzdünk”
Csütörtök délután a Fidesz-közeli Mediaworks tulajdonában lévő nyomda és terjesztő cég azonnali hatállyal felmondta a Népszava szerződéseit. A 153 éves lap pénteki száma már nem jelent meg nyomtatásban. A szerkesztőség közleménye szerint a lépés ellenséges, és egy monopolhelyzetben lévő, ráadásul napilapot is fenntartó cégről van szó. „Az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé. Mindkettő a Fidesz fennhatósága alá került Mediaworks tulajdona, amellyel korábban is tárgyalásban álltunk a törlesztésről” – írták.
A lapot az elmúlt években az előfizetői díjak mellett állami hirdetések tartották életben, amelyek a tavalyi évben elmaradoztak. A szerkesztőség szerint a kormányzati hirdetések befogadásáról a tulajdonosok döntöttek, a szerkesztőségnek viszont sikerült visszautasítania a „legaljasabb” hirdetéseket. „A visszautasítást minden esetben egzisztenciális fenyegetés követte, de a szerkesztőség kitartott az elvei mellett” – tették hozzá.
A NER csapdája: fenntartás és fojtogatás
Haraszti Miklós publicista a 444.hu-n megjelent elemzésében úgy fogalmazott: a Fidesz megkésett bosszúja elérte az általa meghagyott egyetlen nyomtatott ellenzéki napilapot. Szerinte a Népszava „beteg kompromisszumot” kötött: a kormányzati hirdetések „hatalmas kognitív disszonanciába” kerültek a lap becsületes tartalmával. „A társadalom kompromisszuma is volt ez, nemcsak a lapé. Amikor kézbevettük a Népszavát, a rendszerre bosszankodva, de közönyösen lapoztuk át a propagandát toló reklámokat” – írta.
Hargitai Miklós, a Népszava munkatársa a HVG-nek azt mondta: „Az állami hirdetések története nem úgy kezdődött, hogy jött a kormány, és finanszírozni akarta a Népszavát. A kormány tényleg jött, de először is eltávolította (fenyegetésekkel) a piaci hirdetőket a laptól.” Szerinte a kormány mesterségesen állított elő olyan helyzetet, hogy a lap rászoruljon a kormányzati hirdetésekre. „Csak néhány példa: a Mészáros-nyomda monopolhelyzetbe hozása, majd diszkriminatív árazás a Népszava számára; ugyanez megismétlése a terjesztésben” – fogalmazott.
A 444.hu egy korábbi cikke szerint a Népszava 2016-tól volt a kormánymédia része, amikor Orbán Viktor miniszterelnök lerendelte magához Hatvanpusztára Puch László vállalkozót, az MSZP korábbi pénztárnokát, hogy vegye meg neki a lapot. A lapot a Fidesz a kellőképpen nem tájékozott ellenzéki olvasók befolyásolására használta, és most, hogy már nincs rá szükség, elengedték.
Online tovább, de hogyan?
A Népszava online változata tovább működik, a megszerkesztett print újságot digitális formában közlik. A szerkesztőség célja, hogy folytatni tudják az eredeti működést, és print formában is kiadják a lapot. A lap sorsa most az olvasókon múlik: „Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy kizárólag azokon múlik a fennmaradásunk, akik hajlandóak áldozni is azért, hogy ennek a 153 éves lapnak legyenek még új évfolyamai. A kormányzati hirdetések fontosak voltak, de a másik lábunk mindvégig az előfizetők, az olvasók áldozata volt. Nem politikai támogatásért kilincselünk, piaci alapon szeretnénk boldogulni és azt gondoljuk, hogy meg tudnánk élni - ha majd újra piaci viszonyok lesznek. Addig viszont valahogy túl kell élni” – írta a szerkesztőség.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szolidaritásáról biztosította a lapot. Közleményükben kiemelték: „A Fidesz-médiaholding tagvállalata volt a lap nyomdája és terjesztője. Monopolhelyzetben. A valóban létező tartozásra hivatkozva, azonnali hatállyal felmondták a szerződést.” A MÚOSZ szerint a kormányváltás nem változtatja meg egycsapásra a helyzetet, és a lapok többségét az olvasói támogatások, előfizetések tartják életben. A szövetség pár hete vitairatot tett közzé, amelyben állami médialap létrehozását javasolta a hasonló esetek megelőzésére.
Túlélés vagy újrakezdés?
A Népszava sorsa most azon múlik, hogy az olvasók hajlandóak-e anyagilag támogatni a lapot. A szerkesztőség szerint a lap piaci alapon is meg tudna élni, ha újra piaci viszonyok lennének. A kérdés az, hogy a kormányváltás után lesz-e elég fizetőképes kereslet egy baloldali napilapra, és hogy a Tisza-kormány tesz-e valamit a médiapluralizmus helyreállításáért. A Népszava esete jól mutatja, hogy a NER öröksége nem tűnik el egyik napról a másikra: a monopolhelyzetben lévő médiaholdingok továbbra is dönthetnek a lapok sorsáról.