Csütörtök délután a Fidesz-közeli Mediaworks Hungary Zrt. és a Medialog-DMHM Zrt. azonnali hatállyal felmondta a Népszava kiadójával több mint tíz éve fennálló nyomdai és terjesztési szerződéseit. A döntés következtében a lap május 29-i, pénteki száma már nem jelenik meg nyomtatott formában – derült ki a Népszava csütörtök délutáni közleményéből.

A Népszava álláspontja: politikai nyomás a választások után

A baloldali lap elismerte, hogy jelentős tartozásokat halmozott fel a Mediaworks tulajdonában álló nyomda és terjesztő cég felé. A közlemény szerint korábban is tárgyalásban álltak a törlesztésről, de a választások után a cég hangnemet váltott. „A választási eredmények ismeretében azonban a cég hangnemet váltott, és a pünkösdi hétvége előtt teljesíthetetlen ultimátumot adott” – írták.

A Népszava szerint a Mediaworks lépése ellenséges, különösen mert a cég nyomdai és terjesztési szempontból monopolhelyzetben van, és egyben a Magyar Nemzet kiadója is. A lap szerkesztősége azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az állami hirdetések tartották életben a lapot, de ezek tavaly elmaradoztak. „A kormányzati hirdetések befogadásáról a lap tulajdonosai döntöttek, a szerkesztőséget nem vonták be a folyamatba” – tették hozzá.

A szerkesztőség ugyanakkor büszkén emlékezett vissza: „Ezzel együtt a szerkesztőségnek határozott fellépéssel sikerült visszautasítania a legaljasabb hirdetéseket, amelyek például bábjátékosként ábrázolták Soros Györgyöt vagy hazug vádakkal támadták Ursula von der Leyent, Volodimir Zelenszkijt és Magyar Pétert. A visszautasítást minden esetben egzisztenciális fenyegetés követte, de a szerkesztőség kitartott az elvei mellett.”

A Mediaworks válasza: gazdasági kényszer

A médiaholding közleményében azt írta: a Népszava kiadója egy év alatt több százmillió forintos tartozást halmozott fel, és a januárban kötött átütemezési megállapodást sem tartotta be. „A Mediaworks a Népszava további finanszírozását nem hajlandó vállalni” – fogalmaztak.

A Mediaworks hangsúlyozta, hogy döntése kizárólag gazdasági természetű, és minden partnerükkel szemben ugyanazokat az üzleti elveket alkalmazzák. Jelezték: amennyiben a Népszava rendezi tartozásait, egy új, előre fizetéses konstrukcióban továbbra is vállalják a lap nyomtatását és terjesztését.

A Telex információi szerint a tulajdonost nem foglalkoztatta a nyomda felé fennálló tartozás, és nem tett meg mindent azért, hogy rendezze. Ez a részlet tovább árnyalja a képet: a lap sorsa nemcsak a Mediaworks döntésén, hanem a tulajdonosi hozzáálláson is múlott.

A túlélés útja: digitális átállás

A Népszava szerkesztősége közölte: nem adják fel. „Tovább működtetjük a nepszava.hu-t, a megszerkesztett print újságot pedig digitális formában, a mobil Népszavában biztosítjuk, amíg papír alapon nem tudjuk a lapot kinyomtatni” – írták. Az előfizetőket arra kérték, hogy támogassák a lapot előfizetéssel.

Kontextus: a NER médiabirodalmának szétesése

Az eset nem elszigetelt. Az elmúlt hónapokban több Fidesz-közeli propagandalap is megszűnt vagy átalakult. A Mediaworks korábban felfüggesztette a Metropol kiadását, a győri Győr Plusz Média Zrt.-t felszámolták, a TV2-nél pedig megszűnt a Tények című propagandaműsor. A Szuverenitásvédelmi Hivatal is szünetel, Lánczi Tamás eltűnt a közéletből.

Ugyanakkor a Népszava esete rávilágít a magyar médiapiac sérülékenységére: egy 153 éves lap sorsa egyetlen cég döntésén múlhat, amely egyszerre nyomda, terjesztő és versenytárs is. A Mediaworks monopóliuma a nyomdai és terjesztési piacon továbbra is fennáll – ez a struktúra a NER öröksége, amelyet az új kormányzatnak is kezelnie kell.

Következmények és tanulságok

A Népszava digitális átállása átmeneti megoldás, de hosszú távon kérdéses, hogy a lap képes-e fenntartani magát előfizetésekből és hirdetésekből. Az állami hirdetések elmaradása súlyos csapás volt, és a Mediaworks lépése csak tovább nehezíti a helyzetet.

Az eset azt is megmutatja, hogy a NER médiabirodalmának szétesése nem automatikusan jelent demokratikus médiapiacot. A monopóliumok és a politikai függőségek továbbra is fennállnak – a kérdés az, hogy az új kormányzat képes-e ezeket a struktúrákat lebontani, vagy csak a szereplők cserélődnek.