A nagy pénz és a nagy költségek

Május 30-án, szombaton a Puskás Arénában rendezik a Bajnokok Ligája döntőjét a címvédő Paris Saint-Germain és az Arsenal között. Budapest számára ez nemcsak sporttörténelmi pillanat, hanem komoly gazdasági lehetőség is: a becslések szerint a város mintegy 50 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) bevételre tehet szert a szurkolók költéseiből és a kapcsolódó szolgáltatásokból. A 2023-as londoni döntő például 57 millió euró profitot hozott a városnak.

Ugyanakkor a rendezés költségei sem elhanyagolhatóak. Az operatív kiadások – biztonság, stadionátalakítás, VIP-páholy bővítése – a 2023-as adatok alapján 5,6 millió fontot (kb. 2,5 milliárd forintot) tettek ki. Ráadásul a Puskás Aréna a döntő napjára átmenetileg az UEFA „tulajdonává” válik, a szövetség minden kérését teljesíteni kell, a költségeket pedig a házigazda állja.

Közlekedési kihívások és rekordkészültség

A város közlekedése is rekordkészültségben van. A BKK tájékoztatása szerint a BL-döntő „Budapest közlekedési rendszere számára az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása.” Az M2-es és M4-es metró, valamint az 1-es villamos a csúcsidőszakokban 2–3 percenként közlekedik, a reptéri járatok is sűrűbben indulnak. Szombaton a Liszt Ferenc repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat is lezárják 8-tól 17 óráig, kizárólag a közösségi közlekedés számára biztosítják az áthaladást.

A rendőrség is mozgósít: a Telex beszámolója szerint a Stefánia úton a Puskás közelében egyelőre nyugodt a helyzet, de a rendőri készültség nagy volt minden utcasarkon, a környező utcák mind lezárva. Az első balhé meg is volt szombat hajnalban, a Király utcában verekedtek össze a két csapat szurkolói. A rendőrség közlése szerint csoportos garázdaság bűntett miatt ismeretlen tettesek ellen indítottak eljárást.

A mérkőzés tétje

A pályán is nagy a tét: a PSG a címvédésért, az Arsenal az első BL-trófeáért játszik. Luis Enrique, a PSG vezetőedzője szerint a címvédéssel korszakos csapattá válhatna együttese. „Amikor a klubhoz érkeztem, azt mondtam, szeretnék történelmet írni, amit meg is tettünk, most pedig szeretnénk ezt folytatni, hiszen még mindig nagy dolgokat vihetünk végbe” – mondta a spanyol szakember.

Az Arsenal vezetőedzője, Mikel Arteta szerint csapata képes történelmet írni. „A közös utunk 2019 decemberében kezdődött, de teljes mértékben megérték ezek az évek. Valamennyi játékosom értéket, bátorságot és őszinteséget képvisel, de gyakran eltűnődtem, vajon én vagyok-e a megfelelő ember ennek a csapatnak a vezetésére” – mondta a spanyol szakember.

Gazdasági hatás és a NER öröksége

A kérdés az, hogy a rövid távú gazdasági fellendülés hosszú távon is megtérül-e, vagy a NER-es stadionépítésekhez hasonlóan itt is a közpénzek elszívása lesz a végeredmény. A Tisza-kormány alatt a futball depolitizálása zajlik, de a BL-döntő megrendezése még mindig a régi reflexeket idézheti: nagy beruházás, nagy költségek, és a haszon elosztása kérdéses.

A Puskás Aréna 2019-es átadása 150-190 milliárd forintba került, attól függően, hogy a nettó kivitelezési árat vagy a teljes beruházás értékét vesszük alapul. A stadiont a NER egyik zászlóshajójaként építették, és bár a BL-döntő megrendezése presztízskérdés, a költségek és a haszon aránya továbbra is vitatott.

Szurkolói élmény és városi hangulat

A szurkolók már megérkeztek: a Bazilikánál több ezres PSG-szurkolótábor gyűlt össze, fáklyák gyúltak, majd rendőri kísérettel vonultak a stadion felé. Az Arsenal-drukkerek a Stefánia úton gyülekeztek, fotózkodtak, hangolódtak. A város szinte csak mezbe öltözött szurkolókat látni, a kocsmák megteltek, a hangulat fesztiválszerű.

A jegyek ára az egekben: a Viagogón szerda este 1,1 és 3,4 millió forint között lehetett jegyet kapni a meccsre. Az UEFA 39 ezer belépőt értékesített a két csapat drukkerei és a semleges szurkolók számára, a legolcsóbb jegy is több mint egymillió forintba kerül a viszonteladói piacon.

Konklúzió

A budapesti BL-döntő egyszerre lehet a város gazdasági fellendülésének motorja és a NER örökségének szimbóluma. A Tisza-kormány alatt a futball depolitizálása zajlik, de a kérdés továbbra is az: ki fizeti a számlát és ki aratja le a hasznot? A válaszokat a következő hónapokban, a gazdasági adatok és a közpénzek elszámolása során kaphatjuk meg.