A transzparencia ígérete
Szombaton délután a dpkor.hu végződésű emailcímről érkezett levél a szerkesztőségekbe: az aláírás szerint Partos Bence, a Digitális Polgári Kör (DPK) társalapítója küldte el „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról.”
A probléma csak az, hogy jogilag nincs olyan, hogy Digitális Polgári Kör. A szervezet mögött a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány áll, amelyhez a civil szervezetek jegyzéke szerint Partosnak nincs is köze – a képviselője és kurátora Szabadosné Tolner Mónika. Az alapítványnak két nonprofit cége van: a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., amelyet Partos alapított és vezetett két hónapig, mielőtt az alapítványé lett, valamint a Morális Forráskód Nonprofit Kft., szintén Partos ügyvezetésével.
A nyolcsoros táblázat
A jelentés lényege egy nyolc soros táblázat, amelyből kiderül, hogy az alapítvány 2025-ben – alig pár hónap alatt – 5,6 milliárd forint bevételre tett szert. Hogy ez pontosan honnan érkezett, azt nem részletezik. A kiadási oldalon 3,95 milliárd forint szerepel „alapítványi célokkal kapcsolatosan” adott támogatásként – arra viszont már nem tér ki a jelentés, hogy ki kapta ezt az összeget. A bérköltség mindössze 12,8 millió forint volt, ami arra utal, hogy a szervezet láthatóan nem alkalmazott jelentős számú munkatársat.
A 444.hu korábban kiderítette, hogy az egyik nagy adományozó Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. volt 1,8 milliárd forinttal – ezt azonban nem a mostani jelentésből tudtuk meg. A transzparencia jelentés tehát nemhogy nem adott átlátható képet, de még a korábban feltárt tényeket sem erősítette meg.
Kampány a DPK köntösében
Az alapítvány tulajdonában álló cég szervezte a 2025-ös fideszes választási kampány gerincét adó DPK-gyűléseket. Először 2025 szeptemberében, a Papp László Arénában tartottak egy nagygyűlést, majd Győrben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden folytatódott a sorozat. Bár hivatalosan nem a Fidesz, hanem a cég szervezte ezeket, gyakorlatilag fideszes kampányesemények voltak – Orbán Viktor is többször felszólalt rajtuk.
A DPK-kampány mögött álló pénzügyi konstrukció a NER egyik legsötétebb hagyatéka: egy alapítványi struktúra, amelyen keresztül a Fidesz kampányát finanszírozták anélkül, hogy a pénz útja követhető lett volna. A mostani transzparencia jelentés ezt a homályt nem oszlatta el – sőt, tovább mélyítette.
A Tisza-kormány kihívása
A Tisza-kormány számára ez a helyzet kínos lehet. Miközben a kormányváltás után a jogállami normák helyreállítását ígéri, a múlt rendszer egyik legnagyobb pénzügyi konstrukciója továbbra is átláthatatlan marad. A kérdés az, hogy az új kormányzat hajlandó-e és képes-e fellépni ezzel a struktúrával szemben, vagy a NER régi reflexei – a homályos pénzügyi jelentések, a formális transzparencia ígérete – tovább élnek.
A transzparencia jelentés tehát nemhogy nem hozott áttörést, hanem újra rávilágított arra, hogy a NER pénzügyi rendszere még mindig működik – és az új kormányzatnak kell eldöntenie, hogy hagyja-e tovább élni, vagy végre felszámolja.