Eltűnt dobozok, néma telefonok
Szerda reggel fél nyolc körül a budapesti Deák Ferenc téren a szokásos Metropol-doboz üresen állt. A metrólejáratnál az osztogatók sem voltak sehol. A Media1 szerdán megírta: reggel hiányoztak a megszokott helyszínekről az addig ingyenesen terjesztett napilap osztogatói, illetve a terjesztődobozok is üresen maradtak. A HVG megkeresésére a Mediaworks központi telefonszámán elérhető ügyfélszolgálat munkatársa annyit mondott: a Metropol kiadása szerdától ideiglenesen felfüggesztésre került. A felfüggesztés okairól és időtartamáról semmilyen további tájékoztatást nem adtak.
A lap közösségi oldalán továbbra is jelennek meg tartalmak, de nyomtatott formában már nem kapható. Az, hogy több terjesztési pontról az osztódobozok is eltűntek, arra enged következtetni, hogy a felfüggesztés huzamosabb ideig fog tartani – ahogyan a Mediaworks 2016-ban a Népszabadság kiadását is „függesztette fel”, ami máig véglegesnek bizonyult.
A propaganda utolsó napjai
A Metropol évekig a kormánypropaganda egyik legmasszívabb csatornája volt. A választási kampányban szinte az egész kiadványt politikai hírek és teljes oldalas kormányhirdetések töltötték ki. Még a választás előtt pár nappal is egész oldalt szenteltek a „kiszivárgott Tisza-tervnek”, amely szerint vége lesz a rezsicsökkentésnek, emelkedni fognak a benzin-, áram- és gázárak, ami összességében évi 1,5 milliós többletköltséget jelentene egy átlagos családnak – ezeket az állításokat a választás után pár nappal saját maguk cáfolták meg. A választás másnapján ugyanis a Tisza Párt februárban bemutatott programja jelent meg a lap hasábjain.
A lap többször is emlékezeteset alkotott: 16 centinek mérték a metróüléseket, mert rosszul olvasták le a mérőszalagot, „Koldustérképet” közöltek a budapesti hajléktalanokról, és nők szoknyája alá befotózós felhívást tettek közzé – utóbbi miatt tüntetés is szerveződött a Mediaworks székháza elé, az NMHH pedig egymillió forintos bírságot szabott ki rájuk.
A NER médiabirodalmának szétesése
A Metropol felfüggesztése nem elszigetelt eset. Az elmúlt hetekben a Fidesz-propagandaapparátus számos eleme omlott össze. A TV2-nél a Tények stábja izolálódott, a propagandista vezetők menesztése (Szalai Vivien) és a finanszírozók (Mészáros-Várkonyi) közötti konfliktusok azt mutatják, hogy az intézményi kohézió felbomlott. A Győr+ Hetilap és a győri fideszes médiabirodalom is bezárt, 40 munkahely szűnt meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szünetel, Lánczi Tamás eltűnt a közéletből.
A közmédia hangvétele is észrevehetően változik: az M1 és a Kossuth Rádió szerkesztési gyakorlata, hírkiválasztása átalakulóban van. Ez az átalakulás nem felülről irányított, hanem az intézmények belső logikájából és a társadalmi nyomásból fakad – az újságírói önkontroll és etika helyreállításának kezdetét jelzi.
Mit jelent ez a közélet normalizálódása szempontjából?
A Metropol eltűnése az utcákról szimbolikus: a NER egyik leglátványosabb propagandacsatornája tűnt el a fővárosból. A lap évekig a kormánypárti narratíva egyik legagresszívabb terjesztője volt, amely nem riadt vissza az álhírektől, a nők megalázásától vagy a hajléktalanok bűnbakká tételétől sem.
A felfüggesztés ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a Mediaworks többi lapja (a Blikk, a Kiskegyed, a Nők Lapja) is hasonló sorsra jut? A kiadóvállalat a NER egyik legfontosabb médiabirodalma volt, amely évekig ontotta a propagandát. A Metropol megszűnése lehet az első lépés a teljes portfólió átalakításában – vagy éppen a végső összeomlás kezdete.
A közélet normalizálódása szempontjából a Metropol eltűnése pozitív fejlemény: egy olyan lap tűnt el, amely nem a tájékoztatást, hanem a dezinformációt szolgálta. Ugyanakkor a csend, amellyel a Mediaworks a felfüggesztést bejelentette, aggasztó: a NER rossz szokásai – az átláthatatlanság, a döntések indoklásának hiánya – tovább élnek az új rendszerben is. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e ezeket a struktúrákat ténylegesen felszámolni, vagy csak a régi rendszer maradványai hullanak le maguktól.